Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
ttok
különféle ttok (tteok-)ok
különféle ttokok
Típusdesszert, édesség
Nemzet, országKorea
Alapanyagokragacsos rizsliszt
A Wikimédia Commons tartalmaz ttok témájú médiaállományokat.

A ttok (hangul: ?) a koreai rizssütemények megnevezése, melyek ragacsos vagy hagyományos rizsből készülnek. Több mint 250 fajtája ismert, készülhet döngöléssel, gőzöléssel, sütéssel és főzhetik is.[1] Az édes változatok mellett a nem édes jellegű ttokok is gyakoriak.[2] Ízesítésnek vagy töltelék gyanánt gyakran használnak azukibabból készült masszát, gabonaféléket, magvakat, mogyoróféléket, zöldségeket, gyümölcsöket, gyümölcslevet vagy éppen ehető virágszirmokat.[1]

Története

Döngölik a ttokot
Siru (lyukas edények legelöl), amit ttok gőzön főzésére használtak

A ttok fontos étel volt Koreában, az ősök tiszteletére tartott megemlékezések, valamint az imádságok alkalmával alapételnek számított. A Csoszon-korban a rizssütemény elengedhetetlen étele volt a születésnapi ünnepségeknek, a tiszteleti rituáléknak, az esküvőknek és a halotti toroknak, de a vendégeket is ezzel illett megkínálni és ajándékba is ttokféleségeket vittek.[1]

Eszközök

A hagyományos ttokkészítés folyamán az alábbi eszközöket használták:[3]

Típusai

A ttok négy nagy típusba sorolható, elkészítési mód szerint. A gőzön főtt ttok (찌는 떡, ccsinun ttok vagy 시루떡 siruttok) speciális gőzölőedényben (시루, siru) készül, ezt tartják a legősibb ttoknak. a döngölt ttokot (치는 떡, cshinun ttok) gőzön főzés után döngölődeszkán vagy nagy, mozsár alakú tekenőben fakalapáccsal döngölik. A sült ttok (지지는 떡, csidzsinun ttok) készítésekor a gyúrt tésztát valamilyen alakúra formálják (például kisebb palacsintaformára), majd serpenyőben olajon kisütik. A főtt ttok (삶는 떡, szamnun ttok) esetében a tésztát golyó alakúra formálják vagy másmilyen alakúra szaggatják és forrásban lévő vízben megfőzik, aztán azukibab-őrleményben megforgatják.[4]

Gőzön főtt ttok

Pekszolgi

A rizst (맵쌀; mepsszal) vagy ragacsos rizst (찹쌀; cshapsszal) vízben áztatják, megőrlik, majd agyagedényben gőzön megfőzik. A legegyszerűbb gőzön főtt rizssütemény a szolgittok vagy más néven murittok, ekkor a gőzölő edényben egyetlen nagy adagban készítik a ttokot. A khjottok esetében a ttokot rétegezik azukibab-pasztával.[4]

A rizst néha egyéb gabonafélével vagy babfélével keverik, például azukibabbal, mungóbabbal, szezámmaggal, búzával vagy keményítővel. Ízesítés gyanánt használnak gyümölcsöket, mogyorót, diót, fenyőmagot, Angelica grosseserrata[m 11] levelét, daikonretket, ürömöt, paprikát és bort is. Cukorral és mézzel édesítik.[4]

Döngölt ttok

A gőzön főzött ttokot nagy mozsárban vagy fadeszkán (anban) egy nagy fakalpáccsal (ttongme) döngölik. Az egyik legjellegzetesebb döngölt ttok az indzsolmi, mely ragacsos rizslisztből készül.[4][11] Az indzsolmi aszerint, milyen őrleményben forgatják meg, kétféle lehet: phatindzsolmi, azukibab-őrleménybe forgatva, illetve kkeindzsolmi, szezámmagba hempergetve. Az indzsolmit ízesíteni is lehet, például Artemisia princeps vagy Synurus deltoides leveleivel.[4] A hagyományos rizsből készített, nem édes karettok hosszú, henger alakú, többek között a ttokkuk és a ttokpokki alapanyaga.[12][13]

Sült ttok

hvadzson

A rizslisztből tésztát gyúrnak, különféle alakúra, majd olajban kisütik.[4]

Főtt ttok

A ragacsos rizsből gyúrt tésztát lobogó vízben kifőzik.[4]

Ételek

Jegyzetek

  1. Pagadzsi fotó
  2. Ongbegi fotó
  3. Csabegi fotó
  4. cshe és cshettari kép
  5. Mettol fotó
  6. Anban és ttokme fotó
  7. Sirumit fotó
  8. Szot fotó. [2014. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  9. 'Poncshol fotó. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  10. Ttokszal fotó
  11. Ostericum grosseserratum vagy más néven Angelica grosseserrata

Források

  1. a b c Jun Szoszok. Tteok: Rice cake, Festive Occasions: The Customs in Korea (angol nyelven). Ewha Womans University Press, 115-117. o. (2008). ISBN 9788973007813. Hozzáférés ideje: 2013. április 22. 
  2. The Tteok (Rice Cake) Museum. Visit Seoul. [2014. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  3. 떡조리기구 (koreai nyelven). Sujeong Food. [2005. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
  4. a b c d e f g h i j k l Ttuk, Hangwa : Kinds of Rice Cakes. Korea Agro-Fisheries Trade Corporation. [2010. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 23.)
  5. Baekseolgi (백설기). KBS World. [2012. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  6. Jeungpyeon. Koreataste.org. [2013. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  7. Mijugae ddeok recipe. Maangchi. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  8. Songpyeon. Korea Tourism Organization. [2020. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  9. 꿀떡 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  10. 쌈떡 (koreai nyelven). Menupan. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  11. Tteok Museum. Visit Korea. [2010. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  12. 가래떡 Garaetteok Cylinder-shaped Rice Cake. Encyclopedia of Korean Seasonal Customs. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
  13. Garaetteok. CRIENGLISH.com, 2007. augusztus 23. [2014. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  14. Ssuk - Basic yet Versatile Herb. Koreana. [2016. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  15. Buckwheat bucks tradition, sparking taste trend. Korea JoongAng Daily, 2010. április 22. [2012. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  16. Gyeongdan. Korea Taste. [2014. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 23.)
  17. Pettid, Michael J.. Korean cuisine: an illustrated history (angol nyelven). China: Reaktion Books Ltd, 81. o. (2008). ISBN 978 1 86189 348 2 
  18. Daerim keeps eomuk brand alive. Korea JoongAng Daily, 2010. szeptember 7. [2013. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  19. Pettid, Michael J.. Korean cuisine: an illustrated history (angol nyelven). China: Reaktion Books Ltd, 172. o. (2008). ISBN 978 1 86189 348 2 

További információk

Kapcsolódó szócikkek