Vrbanj
Vrbanj látképe
Vrbanj látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségStari Grad
Jogállásfalu
Irányítószám21462
Körzethívószám(+385) 021
Népesség
Teljes népesség458 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság80 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 09′ 54″, k. h. 16° 38′ 46″43.165000°N 16.646000°EKoordináták: é. sz. 43° 09′ 54″, k. h. 16° 38′ 46″43.165000°N 16.646000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vrbanj témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vrbanj falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Stari Gradhoz tartozik.

Fekvése

Splittől légvonalban 41 km-re délkeletre, Stari Grad városától légvonalban 4, közúton 6 km-re délkeletre, a Hvar-sziget középnyugati részén, a Starogradi-mező feletti dombos területen fekszik.

Története

Neve a fűzfa horvát nevéből a vrbából származik és fűzfákkal benőtt helyet jelöl. Kedvező földrajzi fekvése miatt területe már az ókorban lakott volt. A település felett találhatók Gračišće illír eredetű várának maradványai. Magán a településen is római leletek kerültek elő. Közvetlen közelében a Hum-hegyen történelem előtti halomsír és a Szent Vid tiszteletére szentelt római kori templom maradványai találhatók. A horvátok ősei a 8. században érkeztek erre a vidékre. Stari Grad és Pitve mellett Vrbanj az egyik ősi törzsi és zsupáni székhely volt. A 11. században a neretvánok területeivel együtt a középkori Horvát Királyság részét képezte. Ezután felváltva hol a horvát-magyar királyok, hol a bizánci császárok, hol a velenceiek uralma alatt volt. A középkorban is folyamatosan lakott volt. A 14. és 15. században lakói főként hajóépítéssel foglalkoztak, mely nagyban hozzájárult fejlődéséhez. 1420-ban Dalmáciával együtt több évszázadra velencei fennhatóság alá került. 1475-ben saját plébánost kapott, mely az első helyi plébánosi kinevezés volt a szigeten. A 15. században Vrbanj lakói népesítették be a tengerparti Vrboska területét. Vrbanji születésű volt az 1510-es hvari felkelés kirobbantója Matija Ivanić. Emlékére a település központjában emlékparkot létesítettek. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1857-ben 875, 1910-ben 1243 lakosa volt. A település 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991-től a független Horvátország része. 2011-ben 498 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
875 933 1.024 1.267 1.391 1.243 1.264 1.180 991 1.006 966 786 661 595 489 498
A Szentlélek plébániatemplom

Nevezetességei

Híres emberek

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  4. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5158.
  5. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6439.
  6. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5755.
  7. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5013.

Források

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Vrbanj című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.