Pitve
Pitve látképe
Pitve látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségJelsa
Jogállásfalu
Irányítószám21465
Körzethívószám(+385) 021
Népesség
Teljes népesség90 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 09′ 07″, k. h. 16° 40′ 08″Koordináták: é. sz. 43° 09′ 07″, k. h. 16° 40′ 08″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pitve témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pitve falu Horvátországban, Hvar szigetén. Közigazgatásilag Jelsához tartozik.

Fekvése

Splittől 43 km-re délkeletre, Jelsától 2 km-re délnyugatra, a Hvar sziget középső részén, a Vratnik-hegyszoros bejáratánál, a Samotorac-hegy alatt, a Jelsa feletti lankás domboldalon fekszik. Szőlő- és olajfaültetvények övezik. Közúti összeköttetése van Jelsa és Vrisnik felé, míg a sziget déli partján fekvő Zavalával az 1500 méter hosszú Pitve-alagút köti össze. Településrészei Gornjih- (starih) és Donjih- (novih) Pitava.

Története

Pitve a sziget egyik legősibb települése. Két településrésze, két különböző korban keletkezett. A régebbi településrész Gornjih Pitava már az ókorban is létezett. Az ősi illír település „Pityeia” állt a helyén, felette a Samotorac-hegyen pedig illír vár állt. Maga a hegy neve is az illír „samo tor” (magas vár) szavakból tevődik össze, míg a hegy lejtőjének a neve Kaštil, mind arra utal, hogy itt egykor védelmi rendeltetésű objektum volt. Pitve a középkorban is végig lakott település maradt, kikötőjeként alapították meg a 14. században a mai községközpontot Jelsát is. A település 1420-ra a velencei Köztársaság uralma alá került. Újabb településrésze Donjih Pitava csak a 15. században keletkezett és a 19. századig Ostrvica volt a neve, melyet az ide menekült lakosság hasonló nevű régi települése után kapott. Lakói ugyanis a Duboković család egyik tagjának vezetésével azután menekültek a szárazföldről a szigetre, hogy Bosznia 1463-ban török megszállás alá került. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1857-ben 350, 1910-ben 573 lakosa volt. A település 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991-től a független Horvátország része. 2011-ben 69 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
350 446 435 501 569 573 756 579 419 315 264 191 146 112 81 69

Nevezetességei

Kultúra

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  4. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6582.
  5. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3365.

Források

Kategória