| Sevid | |
 | |
| Sevid tengerpartjának látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Marina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21 222 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 119 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 172 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 30′ 07″, k. h. 16° 02′ 02″Koordináták: é. sz. 43° 30′ 07″, k. h. 16° 02′ 02″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sevid falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Marinához tartozik.
Split központjától légvonalban 31, közúton 47 km-re nyugatra, Trogirtól 20 km-re nyugatra, községközpontjától 5 km-re délnyugatra Dalmácia középső részén fekszik. Településrészei Koprivica, Barbišćevica, Plat, Oštrica mala, Oštrica velika, Krči, Miline gornje, Miline donje, Gamba, Bok, Alina és Svrda.
A településtől északkeletre, Marina közelében a főút mellett található Grota Sv. Jakova barlang leletei azt igazolják, hogy már az őskorban is éltek itt emberek. Az ókorban illírek éltek itt, majd az i. e. 4. században a rómaiak hódították meg ezt a térséget. A római jelenlétet a Stari Trogir-öbölben található római villagazdaság maradványai bizonyítják. A horvátok ősei a 7. században érkeztek erre vidékre, mely a 10. században már az ősi Drid zsupánsághoz tartozott. Ennek székhelye a Marinától 2 km-re északnyugatra fekvő 177 méter magas Veli vrh és az alacsonyabb Mali vrh hegyén volt. A dridi zsupánság a független horvát állam megszűnése után megszűnt. Ezután idővel a Šibenik és Trogir közötti terület e két város fennhatósága között oszlott meg és a határ a Stupin-öbölnél húzódott.[2] Így a mai település területe Trogir város igazgatása alá került. A trogiri közösségnek már a magyar uralom idejében 13. században saját statutuma volt, mely alapján hatóságai működtek és törvénykeztek.
Trogir 1420. június 22-től velencei uralom alá került és ezt követően már csak korlátozott autonómiával rendelkezett. A köztársaságot a velencei nemesség tagjai közül kinevezett kapitányok képviselték.[2] Sevid település a határában fekvő Krči településrész területén található Szent Vid templomról kapta a nevét. A templomnak ma már csak a romjai láthatók. Más magyarázat szerint a templom helyéről nyíló nagyszerű kilátásról nevezték el. A „sve vidi” ugyanis a horvátban azt jelenti, hogy mindent lát. A település kezdetben a mai Gornji Sevidként ismert részen alakult ki és a part mentén jobbára csak a halászok laktak. Később a turizmus fejlődésével a súlypont a tengerpartra tevődött át. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1823-ban az osztrák fennhatóság alatt alakult meg Marina község, melynek területéhez már Sevid is hozzá tartozott. A község 1866-ig működött, amikor területét Trogirhoz csatolták.[2]
A településnek 1880-ban 251, 1910-ben 253 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A település lakossága 2011-ben 267 fő volt, akik a rogoznicai plébániához tartoztak. Fő bevételi forrásukat a turizmus jelenti.
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 638 | 251 | 263 | 329 | 253 | 1.223 | 1.301 | 384 | 429 | 394 | 328 | 243 | 219 | 195 | 267 |
(1869-ben, 1921-ben és 1931-ben a ma Rogoznicához tartozó Dvornica és Ražanj lakosságát is ide számították. 1981-ig Vinišće lakosságával együtt.)
