Letenye | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Letenyei | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Farkas Szilárd (független)[1] | ||
Irányítószám | 8868 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3759 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 97,27 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 41,74 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Letenye weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Letenye témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Letenye (horvátul: Letinja[3]) város Zala vármegyében. A Letenyei járás központja.
A vármegye Horvátországgal szomszédos délnyugati részén fekszik, a 7-es főút mentén, 22 kilométerre Nagykanizsától; Murakeresztúrral a 6835-ös út köti össze. Határában folyik a Mura folyó. A település legnagyobb része a Mura által feltöltött alföldön helyezkedik el, de határában észak felé kisebb dombok terülnek el (Julián-hegy, Öreghegy, Kecskehát, Béci-hegy).
A város csak közúton érhető el, de közúti infrastruktúrája igen fejlett. A városban üzemelő határátkelőnél ér véget a Budapest–Székesfehérvár–Siófok–Nagykanizsa felől érkező 7-es főút, illetve a Nagykanizsa felől futó, 2004-ben átadott M7-es autópálya. Letenyéről Lentibe vezet továbbá egy fontos mellékút, a 7538-as út, amely mellé a növekvő szlovén-magyar forgalom miatt autópálya is épült. Előbb megépült az M70-es autóút 2×1 sávon, az autóút elején és végén, illetve a lehajtóknál 2×2 sávon, melyet később kibővítettek így mára teljes értékű autópályaként üzemel. A városba futnak továbbá más alsóbbrendű utak a környező települések felé is: Bázakerettye irányába például a 7540-es út.
A térség autóbusz-közlekedése más Zala vármegyei városokéhoz hasonlóan szintén fejlettnek mondható. A településen lévő buszállomásról a környező településekre, Nagykanizsára, Lentibe és Zalaegerszegre sűrűn, Budapestre vasárnap indulnak buszjáratok.
Bronzkori nyomokat a Letenye-Szentkeresztdombon feltárt Árpád-kori falu helyén találtak. A település temetőjében egy stájer márványból készített egyszerű oltárt találtak, amelyet Cajus Julius Flavianus állíttatott lányának, Faustinának. Feltártak itt egy későavar kori avar-szláv temetőt, amelyből a bronzművesség, kovácsmesterség és a gyöngyöntés hagyományainak szinte teljes megsemmisülésére következtethetünk.
Letenye első említése 1341-ből való, Letyne formában. Neve szláv eredetű (leto: „nyár”.) Ekkor a Széchy család birtokában állott, és kiemelkedő jelentőséggel bírt a környéken. 1367-ben a király vásártartási jogot adott a településnek, amely 1498-tól mezőváros.
A török időkben többször is elpusztult, a 17. század végén elveszítette mezővárosi rangját. Később pestis pusztította a lakosságot. 1971-ig járási székhely. Fejlődésnek igazán csak az 1930-as években indult újra.
A településen 1923 óta működik közúti határátkelő.
1929-ben Béc, 1935-ben pedig Egyeduta községet csatolták hozzá. Városi rangját 1989. március 1-jén kapta.
A városban polgárőrség működik.[4]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 4202 | 4176 | 4001 | 3857 | 3752 | 3759 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 86,5%, cigány 9,15%, horvát 2,7%, német 0,78%. 71,9% római katolikusnak, 1,14% reformátusnak, 7,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (18,5% nem nyilatkozott).[12]
A kastély parkjában egy közel 150 éves platánfa áll, ami az év fája volt a Letenyéért Közéleti Egyesületnek köszönhetően 2010-ben.
|