Események
Január
- január 1.
- Írország átveszi az Európa Tanács elnökségi posztját Olaszországtól.
- Jaap de Hoop Scheffer (Hollandia) a NATO főtitkára.
- január 2. – Számos British Airways repülőjáratot törölnek biztonsági okokból.
- január 3. – A NASA MER-A (Spirit) szondája landol a Marson.
- január 20. – Németországban átadják a Weser-alagutat.
Február
- február 3. – A KDE 3.2 és a KDevelop 3. kiadása.
Március
- március 7. – Parlamenti választások Görögországban, ahol a Kosztasz Karamanlisz vezette Új Demokrácia (ND) fölényes győzelmet arat.[1]
- március 10. – Görögországban Kosztasz Karamanlisz alakít kormányt.
- március 11. – Az Al-Káida iszlám terrorszervezet 191 halálos áldozatot követelő robbantásos merényletsorozata Madridban, a helyiérdekű vasúti hálózat vonatain.
- március 14. – Vlagyimir Putyint másodszor is elnökké választják.[2]
- március 29. – A NATO bővülése 7 új tagállammal: Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia.
Április
Május
- május 1. – Az Európai Unió bővülése 10 tagállammal: Magyarország, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Málta és Ciprus.
- május 2. – Leszek Miller lengyel kormányfő lemondása; ideiglenes kormányfő Marek Belka.
- május 24. – Mihăilești-i robbanás
Június
- június 9. – Váratlan és pusztító erejű vihar söpör végig Budapesten és az ország egyes részein. Egy 29 éves fiatalember életét veszti egy rázuhanó konténer miatt.
- június 17. – Megjelenik az első „bluetooth”-on keresztül terjedő mobiltelefonra írt vírus.
Július
- július 1.
- Hollandia átveszi az Európa Tanács elnökségi posztját Írországtól.
- A Cassini–Huygens űrszonda sikeresen pályára áll a Szaturnusz körül, majd megkezdi a gyűrűs bolygó és 31 ismert holdja négy évig tartó tanulmányozását.
- Horst Köhler Németország köztársasági elnöke (elődje Johannes Rau).
- július 19. – Csehországban Stanislav Gross alakít kormányt.
Augusztus
- augusztus 5. – A törökbálinti petárdaraktár-robbanás.
- augusztus 13–29. – A 2004. évi nyári olimpiai játékok Athénban.
- augusztus 22. – Ellopják Edvard Munch 'Sikoly' című művét (1893) az oslói Munch Múzeumból.
- augusztus 28. – Az ötödik Budapest Parádé.
Szeptember
- szeptember 1. – Megkezdődik a beszláni tragédia. (Ingus és csecsen milicisták megszállták a beszláni iskolát évnyitó napján, a túszaikat – 1100 embert, ebből 770 gyermeket – a tornaterembe terelték. Részben a beszláni iskola elfoglalása, részben a három nap múlva a túszok kiszabadítására indított mentőakció 334 halálos áldozatot követelt, többségük gyerek volt.)[2]
- szeptember 2–23. – Ivan hurrikán
- szeptember 29.
- Medgyessy Péter lemondása után Gyurcsány Ferenc lesz a miniszterelnök.
- Bihácstól mintegy 15 km.-re, a Magyar Honvédség 5 tonnás tehergépkocsija egy kanyarban kisodródik az útról; a teherautót vezető magyar katona meghal, társa megsérül. A balesetet a gépjármű vezető figyelmetlensége idézi elő.
Október
- október 3. – II. János Pál pápa boldoggá avatja I. Károly utolsó osztrák császárt, egyben IV. Károly utolsó magyar királyt, akinek emléknapjául október 21-et jelöli ki.
- október 4. – Hivatalba lép az első Gyurcsány-kormány.
- október 15. – Lengyelország új kormányfője Marek Belka addigi ideiglenes kormányfő.
- október 28. – Teljes holdfogyatkozás, amely Magyarországon is látható.
- október 29. – A Ringier Kiadó Kft. bejelenti, hogy megszűnik a Magyar Hírlap című napilap.
November
- november 1. – José Manuel Barroso lesz az Európai Bizottság elnöke.
- november 2. – George W. Bush elnök ismételt megválasztása az Amerikai Egyesült Államokban.
- november 3. – A Magyar Honvédség állományából leszerel az utolsó sorkatona, ezzel megszűnik a sorkatonai szolgálat Magyarországon.
- november 11. – Jasszer Arafat halála után Mahmúd Abbász lesz a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elnöke.
- november 9. – Kiadják a Mozilla Firefox 1.0-s változatát.
- november 15. – Colin Powell lemondása, utódja Condoleezza Rice.
- november 18. – Az Európai Bizottság elnöki székét Romano Proditól José Manuel Barroso veszi át.
- november 21. – Viktor Janukovics nyeri az ukrajnai elnökválasztást a hivatalos eredmények szerint; a csalást emlegető ellenzék utcára vitte narancssárgába öltözött híveit.
- november 22. – Hivatalba lép az Európai Bizottság, más néven az Első Barroso-bizottság.
- november 26. – A kínai Honan tartományban lévő Zsucsung gimnáziumának kollégiumában nyolc középiskolást halálra késel és négyet megsebesít egy férfi.[3]
- november 28. – A megismétel ukrajnai választáson Viktor Juscsenko diadalmaskodott.
December
- december 2.
- Lettországban Aigars Kalvītis veszi át a kormány irányítását.
- Boszniában a NATO SFOR egységei ünnepélyesen átadják a békefenntartási feladatokat az EUFOR erőknek.
- december 5. – Eredménytelen népszavazás Magyarországon a kettős állampolgárságról és az egészségügy privatizációjáról.[4]
- december 9. – Befejeződik a József Attila Tanulmányi és Információs Központ, a Szegedi Tudományegyetem könyvtárának építése.
- december 12. – Traian Băsescu nyeri az elnökválasztás második fordulóját Romániában.
- december 26. – A „Karácsonyi szökőár” (cunami vagy tsunami) Ázsia délkeleti részén, több mint 200 000 halott és eltűnt (köztük turisták a világ 10–15 országából), felbecsülhetetlen anyagi kár. A pusztítás központja a szumátrai Aceh tartomány, az érintett országok: India, Banglades, Srí Lanka, Mianmar, Thaiföld, Malajzia, Indonézia, Szomália és Tanzánia.
