Bocska | |||
![]() | |||
Római katolikus kápolna kálváriastációkkal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Nagykanizsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Csák Szilvia (független)[1] | ||
Irányítószám | 8776 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 289 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 42,01 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,38 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Bocska weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bocska témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bocska Zala vármegyei község, Nagykanizsától 14 kilométerre északra a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
A települést észak-déli irányban a 74-es főút szeli át, amely összeköttetést jelent a vármegye két legfontosabb városával: Zalaegerszeggel és a közeli (15 km) Nagykanizsával. Erre az útra merőlegesen áll a falu egy másik főútja, amely egészen a Szőlőhegyig tart.
A községet sok autóbuszjárat érinti. Elsősorban a Zalaegerszeg és Nagykanizsa közötti helyközi járatok állnak meg a településen, de távolsági járatok is szép számban érintik a községet. Összeköttetésben áll Kaposvárral, Péccsel, Sopronnal, Szegeddel és Szombathellyel is.
A település első említése 1459-ből való Bocsita néven. 1600 után, Kanizsa várának elfoglalását követően a település a török határra került, ami egyet jelentett a megszűnéssel. A település 1687-ben lett ismét magyar kézen. 1720-ban már mint Bocska ismeretes a falu.
A 19. század nagy vasútépítési láza elkerülte a települést, Magyarszerdahelyen épült meg egy vasúti fővonal 1865-ben. A település életében az első lökést a 74-es út kiépülése jelentette, amely Hosszúvölgynél nyugatra fordul, így érintheti a községet. A jó infrastruktúra azonban csak az 1990-es évek végén éreztette a hatását, amikor is a település kisebb fejlődésbe kezdett.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 313 | 329 | 323 | 281 | 288 | 289 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,8%, cigány 3,45%. A lakosok 86,4%-a római katolikusnak vallotta magát (12,9% nem nyilatkozott).[10]