Zsip (Žíp) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Rimaszombati |
Rang | község |
Első írásos említés | 1295 |
Polgármester | Simon Béla |
Irányítószám | 980 21 |
Körzethívószám | 047 |
Forgalmi rendszám | RS |
Népesség | |
Teljes népesség | 258 fő (2017. dec. 31.)[1] |
Népsűrűség | 35 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 174 m |
Terület | 6,37 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 21′ 52″, k. h. 20° 12′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 52″, k. h. 20° 12′ 06″ | |
Zsip weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsip témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Zsip (szlovákul Žíp) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.
Rimaszombattól 13 km-re keletre, a Balog bal partján fekszik.
A települést 1295-ben "Izep" alakban említik először. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben "Isyp", 1395-ben "Isep", 1427-ben "Iseph" néven szerepel. Balog várának uradalmához tartozott, a Széchy család birtoka volt, majd a 17. századtól a murányi uradalom része. A török elpusztította. Később a Coburg és Fáy családok birtoka. 1778-ban 290 lakosa volt. 1828-ban 33 házában 288 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "ZSÍP. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Bárczának szomszédságában, mellynek filiája; földgye középszerű, 1/4 részét a’ víz áradások járják."[2]
Fényes Elek szerint "Zsip, Gömör v. magyar falu, a Balogh völgyében: 19 kath., 269 ref. lak. Ref. anyaszentegyházzal. F. u. h. Koburg. Ut. p. Rimaszombat."[3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Zsip, balogvölgyi magyar kisközség, 65 házzal és 267 ev. ref. vallású lakossal. Ősrégi község, melyről már a pápai tizedszedők jegyzéke Ysyp néven emlékszik meg. 1427-ben Iseph néven említik, 1460-ban Balogvár tartozéka és ez uradalom sorsában osztozik, mígnem az újabb korban a Coburg herczegi családon kívül a Fáy család is, melynek itt Bodolló pusztán úrilaka is van, megveti benne a lábát. Református templomának építési ideje ismeretlen, Zsiphez tartozik Bodolló puszta, mely hajdan külön község volt. Még 1460-ban is falu. A község postája Felsőbátka, távírója és vasúti állomása Rimaszécs."[4]
A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.
1910-ben 226-an, túlnyomórészt magyarok lakták.
2011-ben 225 lakosából 185 magyar és 32 szlovák.