Oldalfalva (Stránska)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1332
PolgármesterSebők Tibor
Irányítószám982 51
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség341 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185 m
Terület4,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 24′ 12″, k. h. 20° 16′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 12″, k. h. 20° 16′ 50″
Oldalfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Oldalfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Oldalfalva (másképpen Oldalfala, régi nevén Szentlélekfalva, szlovákul Stránska) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése

Tornaljától 5 km-re délnyugatra, a Turóc partján fekszik Szlovákia délkeleti részén.

A faluban egy gólyafészek és egy alátét található. 2014-ben 5 fiókát számoltak össze.[2]

Története

A települést még „Sanctus Spiritus" azaz Szentlélek néven 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik először, de valószínűleg sokkal régebbi. 1335-ben még „Zenthleluk", „Zenthlelek", de 1773-ban már „Odolfalva" néven szerepel az írott forrásokban.

Kezdetben a Zách család birtoka volt, majd 1335-től a Székely családé, később már több nemes család tulajdonában állt. 1556-ban felégette a török, majd 1682-ben a török ellen vonuló lengyel csapatok teljesen elpusztították. 1750-ig puszta volt, ekkor telepítették újra. 1773-ban 8 jobbágy és 2 zsellércsalád élt a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ODALFALVA. Máskép Sz. Lélekfalva. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Pletrik, és Sz. Miklósi Uraságok, lakosai többnyire reformátusok, fekszik Bejétől és Fügétől is 1/2 órányira, kis dombon, réttye, ’s három nyomásbéli, földgye termékeny, legelője elég, tűzi fája van, de épűletre való nélkűl szűkölködik, piatzozása 4 1/2 mértföldnyire Rozsnyón van."[3]

1828-ban 40 házában 280 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Közelében csalták tőrbe és gyilkolták meg a labancok Visnyay kuruc kapitányt. 1848-ban határában csata zajlott a honvédsereg és a császári csapatok között.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Oldalfala, helység, Gömör vmegyében, a Rimaszombatból Tornalja s Rosnyó felé vivő országut mellett, Beje és Füge közt fekszik. Van a reformatusoknak templomjok. – A lakosok száma 328-ra megy, ezek közül 210 reform., 30 evang. férfi és 28 asszony, mindnyájan eredeti születésü magyarok. Van benne 4 7/8 urbéri és 6 1/3 majorsági telek, 15 zsellér; legelő és erdő 165 hold, szántófölde mindent megterem, rétje jó takarmányt ad. Van a helység keleti oldalán folyó Thurócz folyamán egy malma. F. u. Fáy és Fojgel urakon kivül ns Csiszár és Pongó családok."[4]

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Oldalfala, túróczmenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 91 házzal és 409 ev. ref. vallású lakossal. Az idők folyamán a Fáy, Csiszár, Pongó, Szathmáry-Király és a Dobozy családok voltak a földesurai, most pedig Fáy Antalnak és Bay Barnabásnak van itt nagyobb birtoka és az előbbinek úrilaka is, melyet a Szathmáry-Király család építtetett. 1876-ban az egész községet tűz pusztította el. 1848-ban a magyarok és az osztrák csapatok között itt ütközet volt. Az ev. ref. templom 1800-ban épült. Ide tartozik Vidakisfalud puszta. A község postája Füge, távírója és vasúti állomása Tornallya."[1]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt.

Népessége

1910-ben 410-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 334 lakosából 182 szlovák és 151 magyar.[5]

2011-ben 344 lakosából 162 szlovák, 133 magyar és 28 roma.

Híres emberek

Nevezetességei

Képtár

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. bociany.sk
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis[halott link]

Külső hivatkozások

Commons:Category:Stránska
A Wikimédia Commons tartalmaz Oldalfala témájú médiaállományokat.