Polcz Alaine | |
![]() | |
Polcz Alaine (2003) | |
Született |
1922. október 7. Kolozsvár |
Elhunyt |
2007. szeptember 20. (84 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Mészöly Miklós |
Foglalkozása | író, pszichológus |
Sírhelye | Farkasréti temető (9/B-1-1/2) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Polcz Alaine témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Polcz Alaine (ejtsd: polc alen) (Kolozsvár, 1922. október 7. – Budapest, 2007. szeptember 20.) magyar pszichológus, író, a tanatológia (a halál és gyász kutatása) magyarországi úttörője, a Magyar Hospice Mozgalom, majd alapítvány életre hívója, Mészöly Miklós Kossuth-díjas magyar író felesége.
19 évesen ment először férjhez. A második világháborúban megsebesült, a klinikai halál állapotába került, miután borzalmas szenvedéseken ment keresztül szovjet katonák folyamatos, csoportos erőszaktétele, kínzása és a nélkülözés miatt.[1] A házassága is felbomlott, ez és a háború borzalmai egész életén nyomot hagytak. 1949-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, pszichológia szakon. Ugyanebben az évben másodszor is férjhez ment, Mészöly Miklós íróhoz, akivel házassága 2001-ig, férje haláláig tartott. Pályája kezdetén elmebetegekkel folytatott művészeti terápiát, később játékdiagnosztikával foglalkozott. 1970-től a Tűzoltó utcai II. számú Gyermekklinikán dolgozott, ahol a nagyon súlyos beteg és haldokló gyermekek és hozzátartozóik pszichológusa volt. 1976-ban Magyarországon elsőként hozott létre klinikai osztályon játszószobát, illetve külön szobát a szülők számára. 1991-ben hozta létre a Magyar Hospice Alapítványt.
Számos könyve foglalkozik a halál problémakörével, ezen kívül a pszichológiával, életvezetési kérdésekkel, a hozzá közel állókkal, az esszétől a regényig terjedő műfajban.
Pszichológusok széles köre alkalmazza Polcz Alaine játékdiagnosztikai módszereit, mellyel a Világjáték szceno bábteszt alapjait fektette le. Alaine életének kettősségét mutatja, hogy míg a halál pszichológiájáról ismeri őt a szakma, addig a gyermekpszichológia területén éppen olyan nagy a munkássága. Élete egyik utolsó gyermekpszichológiai alkotása a Világjáték "folytatása", tökéletesítése – egy szceno bábteszt, amely megfelel a gyermek vizuális beállítottságának, tehát képszerű, dramatikus, jelképes, biztosítja az érzelmek kivetítését és lereagálását. Funkciójában hasonlít a Báb-, illetve Világjátékhoz, hiszen segíti a gyermek világának megismerését, megfigyelőképességét, találékonyságát. Fejleszti alkalmazkodó képességét, amikor a játékot segítő felnőttel együtt játszik, segíti a gátoltság, félénkség feloldását. A játékfigurákkal a gyermek azonosul, egy-egy figura tág lehetőséget ad az identifikációra.