Események
Január
- január 1.
- Csehszlovákia két önálló országra, Csehországra és Szlovákiára bomlik.
- Nigériában Ibrahim Babaginda tábornok, a katonai kormányzat vezetője Ernest Shonekan személyében polgári személyt állít az átmeneti kormány élére.[1]
- január 2. – Békekonferencia kezdődik Genfben a Vance–Owen, majd Owen–Stoltenberg béketervről.
- január 3. – George Bush és Borisz Jelcin elnök aláírja Moszkvában a START-II szerződést arról, hogy tovább csökkentik az amerikai és az orosz hadászati támadó fegyvereket az összes több-robbanófejes ICBM felszámolásával, és hadászati nukleáris készleteik kétharmaddal való csökkentésével.
- január 14. – A szövetségesek megállapodnak azokról a tervekről, amelyekkel érvényt szerezhetnek a Bosznia-Hercegovina fölötti tiltott repülési övezetben a légtérzárlat betartásának, amennyiben erre a feladatra felkérést kapnak az ENSZ-től.
- január 21. – A NATO európai legfelsőbb parancsnoka (SACEUR), valamint Franciaország és Németország fegyveres erőinek vezérkari főnöke egyezményt ír alá azokról a feltételekről, amelyek alkalmazása révén az Európa Hadtest a Szövetség keretén belül működhet.
- január 22. – A Horvát Hadsereg (HV) elfoglalja a maslenicai hídfőállást és a zemuniki repülőteret.
- január 31. – Habsburg Károly – Habsburg Ottó fia – és Francesca Thyssen–Bornemisza bárónő a stájerországi Mariazellben házasságot köt.
Február
- február 4. – Fehéroroszország ratifikálja a START-I szerződést.
- február 12. – A pörbölyi tragédiában 12 ember életét veszti, amikor iskolásokat szállító autóbusz hajt a sínekre a Tolna megyei Pörbölynél.
- február 14. – Az első szabad parlamenti választások Nigerben. (Az 53 fős nemzetgyűlésben a Változás Erőinek Szövetsége (AFC) elnevezésű pártkoalíció 50, míg a korábbi állampárt, az MNSD 29 helyet szerzett.)[2]
- február 24. – A NATO főtitkára nyilatkozatot ad ki, amelyben támogatja az ENSZ döntését a humanitárius segítség légi úton történő eljuttatásáról Bosznia keleti részébe.
- február 26.
- Terroristák bombát robbantanak a New York-i Világkereskedelmi Központban.
- A NATO–központban rendkívüli miniszteri ülést tart az Észak-atlanti Tanács, amelyen részt vesz Warren Christopher új amerikai külügyminiszter.
Március
- március 8–9. – Sir Richard Vincent tábornagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke hivatalos látogatást tesz Albániában.
- március 10. – Az Észak-atlanti Tanács utasítja a NATO katonai szerveit, hogy az ENSZ Bosznia-Hercegovinára vonatkozó béketervének lehetséges végrehajtására vonatkozóan rendkívüli intézkedési lehetőségeket dolgozzanak ki.
- március 15. – Észak-Korea kiutasítja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőreit, és bejelenti az Atomsorompó Egyezményből (NPT) való kilépéséről szóló szándékát.
- március 26. – Antonín Baudyš cseh védelmi miniszter a NATO–központban megbeszélést folytat a NATO főtitkárával és a Katonai Bizottság elnökével.
- március 27. – Elnökválasztás Nigerben, melyen a szociáldemokrata Mahamane Ousmane arat győzelmet. (Ousmane irányítása alatt folytatódott az ország demokratizálódása.)[3]
Április
- április 2. – Az Észak-atlanti Tanács utasítja az európai legfelsőbb parancsnokot (SACEUR), hogy tegye meg az előkészítő intézkedéseket az ENSZ 816. számú határozatának végrehajtására, amely jóváhagyja, hogy szerezzenek érvényt a bosznia-hercegovinai légtérzárlat betartásának.
- április 3–4. – Vancouverben az első amerikai–orosz csúcsértekezleten találkozik Bill Clinton és Borisz Jelcin elnök.
- április 12. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 816. sz. határozatának felhasználása és az Észak-atlanti Tanács április 8-i döntése értelmében megkezdik a boszniai repülési tilalom betartását célzó NATO–műveletet. (Ezen több szövetséges ország harci és megfigyelő repülőgépe, valamint a NATO repülőgépfedélzeti korai riasztó kötelékének (NAEWF) repülőgépei vesznek részt!)
- április 16. – Ali Saibout Mahamane Ousmane váltja fel Niger elnöki tisztében.[4]
- április 22. – Butrosz Butrosz-Gáli ENSZ– és Manfred Wörner NATO–főtitkár Brüsszelben megbeszélést folytat az egykori Jugoszláviában kialakult helyzetről, a NATO békefenntartási szerepéről, valamint a NATO és az ENSZ közötti kapcsolatokról általában.
- április 23. – Mahamane Ousmane nigeri elnök a Demokrácia és Szocializmus Pártjának (PNDS) elnökét, Mahamadou Issoufou-t nevezi ki miniszterelnöknek.[5]
- április 25. – II. János Pál pápa személyében Albánia történetében először látogat pápa abba az országba, amely a 60-as években a világ első ateista államának nyilvánította ki magát. (A pápa 1992 végén – a második világháború óta először – nevezett ki négy új püspököket, akiket látogatása alkalmával fel is szentel.)[6]
- április 30. – A CERN bejelentette, hogy a Világháló mindenki számára szabad és ingyenes.
Május
- május 7. – Felavatják a Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyárát.[7]
- május 17. – Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter látogatást tesz a NATO–központban.
- május 22. – Az ENSZ Biztonsági Tanács tagjai (Franciaország, Oroszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és az USA) Bosznia-Hercegovinára vonatkozó közös akcióprogramot jelentenek be a harcok beszüntetése céljából, amely intézkedéseket tartalmaz a „védett területekre”.
- május 24. – Eritrea kikiáltja függetlenségét.[8]
- május 30. – II. János Pál pápa „Hungarorum gens” kezdetű bullájával megváltoztatja a magyar katolikus egyház szervezeti felépítését. (Az érsekségek számát háromról négyre emelte, új érsekséggé és metropolitai székhellyé tette a veszprémi püspökséget. A Dunántúlon a veszprémi egyházmegyéből létrejött a kaposvári egyházmegye, a Tiszántúlon pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéket magába foglalva megalakult a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye. Módosultak a többi egyházmegye határai, hogy kiegyenlítődjenek a létszám- és területbeli különbségek. A kalocsai főegyházmegye elnevezése Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegyére, az esztergomié Esztergom-Budapesti főegyházmegyére változott.)
Június
- június 9. – Narihito japán trónörökös – Akihito császár fia – házassága Masako Ovada diplomatával.
- június 12. – Elnökválasztás Nigériában, melyet szabad és tiszta körülmények között bonyolítanak le. (A választás a szociáldemokrata jelölt, Moshood Abiola könyv- és lapkiadó győzelmét hozta, maga mögé utasítva Ibrahim Babaginda elnök által támogatott konzervatív Bashir Othman Tofa tábornokot. Babaginda megsemmisítteti a választás eredményét, mely miatt tiltakozásul emberek ezrei vonultak Lagos utcáira, ahol fosztogattak és gyújtogattak.)[9]
- június 18. – Az ENSZ BT jóváhagyja, hogy a boszniai válság átterjedésének megelőzése érdekében 300 amerikai katonát vezényeljenek Macedóniába, hogy csatlakozzanak az ott lévő 700 fős ENSZ–erőkhöz.
- június 28–30. – Sir Richard Vincent tábornagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke hivatalos látogatást tesz Csehországban.
- június 30. – A Közlekedési Minisztérium létrehozta a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot.
Július
- július 15. – Az MDF-ből kizárt Csurka István és a köré tömörülő csoport megalapítja a Magyar Igazság és Élet Pártját.
- július 22. – Fehéroroszország – nukleáris fegyverrel nem rendelkező államként – hivatalosan is csatlakozik az Atomsorompó Egyezményhez.
Augusztus
.jpg)
- augusztus 1–11. – Mir Sada békemenet Boszniában a háború idején, a történelemben egyedülálló erőszakmentes akció egy háború megállítására
- augusztus 6. – II. János Pál pápa kiadja a „Veritatis splendor” (Az igazság fénye) kezdetű enciklikáját az emberről, az emberi élet védelméről és a keresztény erkölcsről.
- augusztus 9.
- Letette alkotmányos esküjét és ezzel hivatalosan is elfoglalta a belga trónt II. Albert belga király.
- Az Észak-atlanti Tanács jóváhagyja a bosznia-hercegovinai légicsapások műveleti opcióit a Tanács augusztus 2-án történt bejelentése alapján, amelyet az ENSZ főtitkárának jóváhagyásával hajtanak végre.
- augusztus 13. – A bosnyák kormány létrehozza a külföldi önkénteseket is tömörítő El Mudžahidot, az ARBiH iszlamista szárnyát.
- augusztus 24. – A boszniai horvátok kikiáltják a „Hercegboszniai Horvát Köztársaságot”. (A „közösségnek” nevezett elődjétől eltérően nyíltan szembefordul Szarajevóval.)
- augusztus 24–25. – Szárszó Konferencia az 1943-as Szárszói Magyar Élet Konferencia 50. évfordulójának tiszteletére. (Előadást tart Pozsgai Imre, Szűrös Mátyás, Bíró Zoltán, Csurka István, Kiss Gy. Csaba.)
- augusztus 27. – Nigériában, az 1983 óta uralmon lévő katonai rezsim főnöke, Ibrahim Babangida tábornok – az ellenzék nyomására és a katonai vezetésen belüli hatalmi harcok miatt – lemond az elnökségről, utódjául Ernest Shonekan miniszterelnököt iktatják be.[10]
- augusztus 31. – Oroszország befejezi csapatai kivonását Litvániából.
Szeptember
.jpg)
- szeptember 1. – Megalakul a Magyar Piacpárt
- szeptember 4. – Horthy Miklós újratemetése Kenderesen.
- szeptember 4–10. – A függetlenné vált balti köztársaságokba – Litvániába, Lettországba és Észtországba – látogat II. János Pál pápa. (Az apostoli látogatás során megemlékezett a Szibériába deportált 275 ezer katolikus hívőről.)
- szeptember 13. – Az oslói szerződés aláírásával a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elismeri Izraelt, ezzel létrejön a palesztin autonómia.[11]
- szeptember 14. – 7 halálos áldozatot és 10 sérültet követelő robbanás egy békásmegyeri panelépületben.
- szeptember 21.
- Borisz Jelcin orosz elnök felfüggeszti a parlamentet, és december 11–12-ére új választásokat ír ki.
- Aleksandr Ruckoj alelnök és Ruszlan Haszbulatov parlamenti elnök más keményvonalas politikát folytatókkal együtt megszállják az orosz elnökségi épületet.
- A pápa Castel Gandolfóban magánkihallgatáson fogadja Israel Meir Laut, Jeruzsálem askenázi főrabbiját.
- szeptember 27. – Fikret Abdić kikiáltja – az elvben Bosznián belüli – „Nyugat-Boszniai Autonóm Tartományt”.
Október
- október 4.
- A Borisz Jelcin orosz elnökhöz hű csapatok harckocsikkal és gépágyúval támadják az orosz parlamentnek az elnökségi palotában létesített főhadiszállását, és kiűzik az épületet elfoglaló, Jelcin reformprogramját ellenző keményvonalas parlamenti erőket.
- A Biztonsági Tanács további hat hónapra meghosszabbítja az ENSZ–békefenntartó erők horvátországi és boszniai megbízatását.
- Az Legfelsőbb Bíróság jogilag felmenti Jány Gusztáv 1947-ben kivégzett vezérezredest az ellene emelt vádak alól.[12]
- október 31. Leállítják a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adását.[13]
November
- november 1. – Életbe lép a maastrichti szerződés.
- november 3. – Fodor Gábor kilép a Fideszből, és lemond képviselői mandátumáról.
- november 6. – A MIÉP első országos gyűlésén Horváth Lajost a párt ügyvezető elnökévé, Csurka Istvánt pedig társelnökévé választják.
- november 8.
- Horvát tüzérség lerombolja a 16. században épült Öreg-hidat Mostarban (Bosznia-Hercegovina).
- Ungár Klára és Molnár Péter elhagyja a Fidesz-frakciót, és lemond mandátumáról.
- november 14. – A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elfogadja a gazdaság gyorsított ütemű piacosításának programját, melynek következtében az országba megkezdődik a külföldi tőke beáramlása.
- november 17. – Lemond Ernest Shonekan nigériai elnök, akitől Sani Abacha tábornok veszi át hatalmat, és diktatúrát vezet be. (Shonekan távozására az okot a benzinárak 600%-os emelésére vonatkozó kísérlete miatti tiltakozások szolgáltatták.)[14]
- november 18. – Elfogadják Dél-Afrikában az új alkotmányt, így több, mint 300 évnyi fehér uralom után a feketék is megkapják az alapvető emberi jogokat.
- november 20. – Az Arab Liga tagja lesz a Comore-szigetek.
December
- december 2. – Az Észak-atlanti Tanács miniszteri ülésén a NATO külügyminiszterei megvitatják a Partnerség a Békéért koncepcióját és a kapcsolódó javaslatokat, az 1994. januári csúcsértekezlet előkészítése keretében.
- december 3. – A NACC miniszteri ülésén a NATO és a NACC külügyminiszterei elfogadják a NACC békefenntartási együttműködéssel foglalkozó ad hoc csoportjának második jelentését, valamint a NACC 1994. évi munkatervét.
- december 8. – A CEEPUS (Central European Exchange Program for University Studies – közép-európai mobilitási program) megalapítása.
- december 11. – A chilei elnök- és kongresszusi választásokon a kereszténydemokrata Eduardo Frei és az 1990 óta hatalmon lévő Koncentráció a Demokráciáért pártszövetség kerül ki győztesen. [15]
- december 12.
- 61 éves korában meghal Antall József, aki a politikai rendszerváltás óta az első felelős magyar miniszterelnök volt.[16]
- Boross Péter, az Antall-kormány belügyminisztere látja el a miniszterelnöki teendőket ügyvezetőként.[16]
- december 15. – Az AES-Tisza II Hőerőmű 250 méter magas vasbeton kéményébe 193 méter magasan belecsapódott egy mentőhelikopter, ami a kémény oldalán egy másfél méter átmérőjű lyukat ütött. A balesetben öt ember vesztette életét, köztük két alig egy hónapos csecsemő.
- december 21. – Megalakul a Boross-kormány.[16]
- december 30. – Izrael és a Vatikán elismerik egymást, felveszik a diplomáciai kapcsolatot.
