Ħal Lija
A falu névtáblája a címerrel
A falu névtáblája a címerrel
Ħal Lija címere
Ħal Lija címere
Ħal Lija zászlaja
Ħal Lija zászlaja
Mottó: Suave fructo rubeo[1]
Közigazgatás
Ország Málta
RangHelyi tanács
PolgármesterIan Castaldi Paris (Nemzeti Párt, 2006 óta)
IrányítószámLJA
ÜnnepUrunk színeváltozása (augusztus 6.)
Népesség
Teljes népesség3070 fő (2014. márc. 31.)[2]
Népsűrűség2526,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság40-50 m
Terület1,1 km²
IdőzónaEET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 54′ 05″, k. h. 14° 26′ 50″35.901389°N 14.447222°EKoordináták: é. sz. 35° 54′ 05″, k. h. 14° 26′ 50″35.901389°N 14.447222°E
Ħal Lija weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ħal Lija témájú médiaállományokat.

Ħal Lija Málta egyik helyi tanácsa Birkirkara mellett. Lakossága 2779 fő. Attarddal és Balzannal együtt alkotják Málta Három Falvát.

Története

Az 1967-ben felfedezett sírok tanúsága szerint már az őskorban lakott volt a terület. A mai település kezdeteit az jelentette, amikor a falu 1594-ben függetlenné vált Birkirkarától, egyben hozzácsatolták a korábban Ħ'Attardhoz tartozó Ħal-Bordi and Ħal Mann községeket. 1694-ben kezdődött el a templom építése, Gianni Barbara építész tervei alapján. A megszálló franciák egyik szállása volt a település határában álló Villa Preziosi. 1837-ben a közoktatás elindításakor Ħal Lija az elsők között kapott általános iskolát. 1919-ben az alkotmányt megalkotó bizottság három esetben is a Villa Gourgion Depiro falai között ült össze. A 20. században a máltai tűzijátékgyártás egyik fellegvára lett, a készítők 1980-ban Monacóban 1. díjat nyertek. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa.

Önkormányzata

Ħal Lija irányításáért a öttagú helyi tanács felel. A jelenlegi, 7. tanács 2013 márciusában lépett hivatalba, 3 nemzeti párti és 2 munkáspárti képviselőből áll.[3]

Polgármesterei:

Ünnepnapjai

Nevezetességei

A Belvedere

Belvedere

Máltai nevén It-Torri ta' Ħal Lija. A robusztus kilátó 1857-ben épült a Depiro család elképzelése szerint. A romos épületet 1996-ban újították fel. Csak a tanács engedélyével látogatható.

Egyéb nevezetességei

Kultúra

Band clubja a San Pio X Band Club. A Gallery G festészeti kiállítások helyszíne.

Sport

Sportegyesületei:

Labdarúgás

A városnak korábban több csapata is volt: az első a 30-as években a Lija Amateurs, majd kettő, amelyek a 40-es években megszűntek: a Lija Brighters és a Lija United. 1949-ben létrejött a Lija Athletics. A csapat nehezen indult, sokáig volt a harmadik vonal tagja, 1957-ben tömegverekedésért eltiltották a bajnokságtól, ám következő évtől megint részt vehetett. Az 1962-63-as szezonban nyerte meg először a harmadosztályt, a másodosztályból öt szezon után esett ki. Legközelebb csak kilenc év múlva jutott fel a második vonalba, ahonnan 1982-ben ismét kiesett. 1988-ban feljutott, majd a következő évben újra kiesett. 1991-ben már a harmadik vonalban volt, innen 1994-es bajnoki címével indult el felfelé, és 1996-ban már a Premier League-ben küzdött, és utolsó helyen végzett. Legközelebb a 2001-2002-es, majd a 2004-2005-ös idényt töltötte a legjobbak között, azóta újra kiesett a harmadik vonalba.[5]

Közlekedése

Autóval Birkirkara felől megközelíthető, a hétköznapi forgalom inkább kerülőútvonalként használja.

Autóbuszjáratai (2011. július 3. után):[6]

Hivatkozások

Jegyzetek

  1. Jelentése: Édes gyümölcsöket érlelek
  2. http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
  3. Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű) 
  4. Lija Athletic FC (angol nyelven). [2007. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 24.)
  5. Brief history (angol nyelven). Lija Athletic F.C.. [2009. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 24.)
  6. Routes and timetables (angol nyelven). Arriva Malta. [2011. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 6.)

Források