Ħ'Attard | |||
Ħ'Attardi utcarészlet | |||
| |||
Mottó: Florigera rosis halo[1] | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Málta | ||
Rang | Helyi tanács | ||
Polgármester | Norbert Pace (Nemzeti Párt, 1998 óta) | ||
Irányítószám | ATD | ||
Testvérvárosok | Lista Pieve Emanuele (Olaszország, 2004) | ||
Ünnep | Szűz Mária (augusztus 15.) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 10 930 fő (2016. dec. 31.)[2] | ||
Népsűrűség | 1534 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,64 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 35° 54′, k. h. 14° 27′35.900000°N 14.450000°EKoordináták: é. sz. 35° 54′, k. h. 14° 27′35.900000°N 14.450000°E | |||
Ħ'Attard weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ħ'Attard témájú médiaállományokat. |
Ħ'Attard Málta egyik helyi tanácsa a nagy sziget központi részén. Lakossága 10 186 fő. Ħal Balzannal és Ħal Lijával együtt alkotják Málta Három Falvát. Főbb külterületei Ta' Qali és Misraħ Kola.
A Xarolla-szélmalom közelében föníciai sírokra bukkantak, ezek a legkorábbi emberi jelenlét nyomai. Később római sírokat és cserepeket is találtak a környéken. 1575-ben a 665 lakosú község önálló egyházközség lett. A mai központhoz közeli Ta' Fġieni részen épült a 17. századi plébániatemplom. 1623-36 között a Johanniták palotát építettek és hatalmas kerteket létesítettek (San Anton-palota és a botanikus kert), ez ma a köztársasági elnöki rezidencia.
1676-ban bubópestis pusztította el a lakosság 7%-át, azóta élő a községben Szent Rókus tisztelete. A brit uralom idején a San Anton-palota a kormányzó rezidenciája lett, a kertek 1882 óta látogathatók. 1942-ben két középkori kápolnája, a tas-Salvatur és a tal-Lunzjata is bombázás áldozata lett. 1962-ben nyitották meg a Corinthia Hotelt, amely mára nemzetközi lánccá bővült.[3]
Az 1980-as évekig apró földművelő község volt, a közlekedés és infrastruktúra fejlődésével ekkor kezdett rohamosan növekedni. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa. Ma számos követség, vállalat székhelye.
Ta' Qali apró község volt Ħ'Attardtól nyugatra. A határában épült brit repülőtér a második világháborúban a tengelyhatalmak bombázóinak kedvelt célpontja volt, közelsége miatt pedig a falu is elpusztult a háború végére. Területének jelentős része ma nemzeti park, a repülőtér megmaradt épületei ipari parknak és a Kézműves Falunak (Crafts Village) adnak otthont. Itt épült fel 1980-ban Málta új nemzeti stadionja.
Koordinátái: é.sz. 35° 53' 30.34", k.h. 14° 25' 6.61"
Hétfős helyi tanács irányítja. A jelenlegi (6.) tanács 2012 óta van hivatalban.[4]
Polgármesterei:
Band clubjai:
Sportegyesületei:
Autóval bárhonnan jól megközelíthető, a sziget fő gyorsforgalmi útvonalai áthaladnak rajta.
Buszjáratai (2011. november után):[5]