Fgura
Az új plébániatemplom
Az új plébániatemplom
Fgura címere
Fgura címere		 Fgura zászlaja
Fgura zászlaja
Közigazgatás
Ország Málta
RangHelyi tanács
PolgármesterByron Camilleri (Munkáspárt, 2010. augusztus 3. óta)
IrányítószámFGR
ÜnnepKármel-hegyi Boldogasszony (július 16.)
Népesség
Teljes népesség
  • 11 670 fő (2014. márc. 31.)[1]
  • 13 066 fő (2021)[2]
Népsűrűség9891,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület1,14 km²
IdőzónaEET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 52′ 21″, k. h. 14° 31′ 22″35.872500°N 14.522778°EKoordináták: é. sz. 35° 52′ 21″, k. h. 14° 31′ 22″35.872500°N 14.522778°E
Fgura weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fgura témájú médiaállományokat.

Fgura Málta egyik helyi tanácsa a Három Város közelében. Lakossága 11 276 fő. Nevét a hagyomány szerint Szűz Mária szobra után kapta, amelyet a helyiek il-figura (alak) néven ismertek. A név egy másik lehetséges magyarázata, hogy első lakói a Gozo nyugati részén lévő Il-Fgura területről érkeztek.

Története

Bár külterületén 6 föníciai sír is található, amelyekben emberi és állati maradványokat, cseréptöredékeket és bronz eszközöket is feltártak, maga a falu későn jött létre. Első modern kori lakói Gozóról települtek ide. A helyi Klement Busuttil kérésére 1788 és 1790 között kápolna épült a mai falu helyén, erről, majd a helyén épült nagyobb épületről is a Busuttil család leszármazottai gondoskodtak. A második világháború előtt az akkor Cospicua és Ħal Tarxien külterületének számító településen legfeljebb 20 család élt. A háborúban a brit dokkok közelsége miatt súlyos károkat szenvedett.

1945-ben a püspök megbízta a karmelitákat a helyiek lelki vezetésével. Templomukat öt év múlva szentelték fel Enrico Mizzi miniszterelnök jelenlétében. A régi kápolnát 1955-ben bontották le. Fgura végül 1965. január 21-én lett önálló egyházközség. Második temploma 1976 és 1988 között épült fel Edward Micallef vezetésével. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa, ma a szigetek egyik legnagyobb népsűrűségű, és leggyorsabban fejlődő települése.

Önkormányzata

Fgurát kilenctagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusa óta van hivatalban, 7 munkáspárti és 2 nemzeti párti képviselőből áll.[3]

Polgármesterei:

Nevezetességei

A Reggie Miller Gardens
A Kereszt-emlékmű

Kultúra

Kulturális egyesülete az Għaqda Mużikali u Soċjali Madonna tal-Karmnu, ennek egyik része band clubja, a Banda Madonna tal-Karmnu Fgura[6] (1985)

Egyházi szervezetek:

Sport

Sportegyesületei:

Közlekedés

Autóval gyorsan elérhető Valletta felől Marsán és Paolán keresztül.

Buszjáratai (2011. július 3 után):[8]

Hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
  2. ↑ https://nso.gov.mt/wp-content/uploads/Census-of-Population-2021-volume1-final.pdf
  3. ↑ „Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű) 
  4. ↑ Darren Marmarà a 2010. júliusi bizalmatlansági szavazás után lemondott
  5. ↑ „Law student becomes Fgura mayor”, Times of Malta, 2010. augusztus 3.. [2010. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. augusztus 3.) (angol nyelvű) 
  6. ↑ Banda tal-Fgura (angol nyelven)
  7. ↑ Fgura Scout Group (angol nyelven)
  8. ↑ Routes and timetables (angol nyelven). Arriva Malta. [2011. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 6.)

Források

Kapcsolódó szócikkek

Kategória