Kringa
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségTinjan
Jogállásfalu
PolgármesterMladen Rajko
Irányítószám52444
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség324 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság303 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 10′ 55″, k. h. 13° 50′ 06″45.182000°N 13.835000°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 55″, k. h. 13° 50′ 06″45.182000°N 13.835000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kringa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kringa (olaszul: Corridico) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Tinjanhoz tartozik.

Fekvése

Az Isztria középső részén, Pazintól 15 km-re délnyugatra, községközpontjától 5 km-re délre, a mély és termékeny Draga (Lim-völgy) feletti sziklás fennsíkon fekszik. A község második legnagyobb települése.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint itt már a kőkorszakban is éltek emberek, melynek kétségtelen bizonyítékai az itt talált szokatlan, de művészileg teljesen kidolgozott idolok. Kringa helyén már a vaskorban erődítmény állt, melyet később a rómaiak is megerősítettek. A Korona és Podkorona nevű dombokon a régészeti feltárások során több ókori feliratos töredék, sírkőlap és egy bronz Vénusz szobrocska is előkerült. A falu régi házaiba számos ókori feliratos kő van beépítve. Kringa első írásos említése 1102-ben „Curitico” illetve „Coriticum” alakban történt. A középkorban 1012-től az aquileiai pátriárkához, majd később a poreči püspökséghez, a 12. század végétől pedig a pazini grófsághoz tartozott. 1374-ben Habsburg birtok lett és a 20. századig az is maradt. Valvasor 17. századi rajza alapján a települést egykor védőfalakkal vették körbe, de ezeknek mára nyoma sem maradt. A településnek 1857-ben 815, 1910-ben 713 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 315 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal (szőlő, gabona, zöldség, gyümölcs) és állattenyésztéssel foglalkoznak.

Nevezetességei

Lakosság

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
815 843 532 581 622 713 1176 1218 677 644 531 452 399 359 364 315

További információk

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6233.
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf