Nevének eredete
Nevét Kiss Lajos a Bulcsú személynévhez köti. A helynevet először 1225-ben említették, Bulch alakban.
Fekvése
Lippától 33 kilométerre délkeletre, a Maros bal partján fekszik. Komppal át lehet kelni Tótváradra.
Története
A falu határába a rómaiak castrumot építettek. Bencés apátsága 1225-ben már létezett. II. András 1233-ban évi ötezer kocka sót rendelt fenntartására. Az apátság középkori birtokai a Bánát Maros menti részein kívül kiterjedtek a Sztrigy alsó folyása környékére is Hunyad megyében, sőt ugyanott a Maros jobb partján fekvő Bábolnára is. A 14. század elején egy bizonyos István nevű pap foglalta el, majd 1342-ben Szigfrid garamszentbenedeki apát szerezte vissza a bencéseknek. 15. századi apátjai többször szerepeltek hatalmaskodási ügyekben. Egy 1431-es adat szól plébániatemplomáról is, tehát az apátság mellett település is létezett. Végül az apátságot 1542 előtt egyesítették az aradi prépostsággal. 1643-ban a huszonnyolc faluból álló ún. Buczvidéke kerület központja volt.
Az 1860-as években még azonosítani lehetett az egykori apátsági templom alapfalait. A templom hatalmas, mintegy nyolcvan méter hosszú volt, szentélye nyolcszögben záródott. Falaiba római köveket építettek be és szobrok vagy faragások díszítették. A falakat a falu mai templomának építésekor hordták el.
A török hódoltság után a környéken talált katolikus családokat előbb a szomszédos Cellára költöztették össze. Itt azonban ortodoxokkal éltek együtt, akik ráadásul állítólag útonállást is folytattak. Emiatt a kis katolikus közösséget elköltöztették Celláról és 1749-ben újraalapították velük a hódoltság alatt elpusztult Bulcsot. Temploma 1779-ben búcsújogot kapott. Mivel a bulcsi hívek román nyelvűek voltak, 1749 és 1821 között románul is tudó minoriták gondozták őket. Az 1783 és 1821 között szolgáló Babócs Kristóf fordította le számukra az egyházi énekek magyar szövegét románra. A falu uradalma kamarai birtok volt 1849 utánig, amikor a Fechtig von Fechtenberg család, majd tőlük 1858-ban Antoniu Mocsonyi vásárolta meg. Ortodox lévén, Mocsonyi kezdetben húzódozott a katolikus plébánia kegyúri jogának elvállalásától, a román család kegyurasága később azonban szerepet játszott abban, hogy román maradt a prédikáció, a hitoktatás, a gyónás és az egyházi énekek nyelve. (Román nyelvű római katolikus gyülekezetre Bulcson kívül csak egy példa akadt a dualizmus kori Bánátban, Temesszlatina.)
1779-től Krassó, majd 1880 után Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. A 20. század elején a faluban selyemhernyó-tartással, a nagybirtokon konyhakertészettel is foglalkoztak.
Románia
é. sz. 46° 00′ 14″, k. h. 22° 06′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 14″, k. h. 22° 06′ 19″
.svg){kind=small}