Berzova (Bârzava) | |||
![]() | |||
Paál László: Berzovai utca (1871) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Arad | ||
Község | Berzova | ||
Rang | községközpont | ||
Irányítószám | 317030 | ||
SIRUTA-kód | 10113 | ||
Népesség | |||
Népesség | 1009 fő (2021. dec. 1.) | ||
Magyar lakosság | 4 (2011)[1] | ||
Népsűrűség | 3,93 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 200 m | ||
Terület | 256,43 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Berzova weboldala | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Berzova, 1910-től 1918-ig Marosborsa (románul: Bârzava) falu Romániában, Arad megyében.
A Maros jobb partján, Lippától 25 kilométerre keletre található. A község határának 69%-a erdő, 19%-a legelő és rét és csupán 9%-a szántóföld.
Neve szláv eredetű (< brĕza ‘nyírfa) és eredetileg valószínűleg patakjára vonatkozott. A helységnévrendezéskor Arad vármegye ötletéből kapta a Marosborsa nevet. Történeti említései: Bozova (1471), Nagbozwa (1479), Also Bozwa (1519), Berzova (1743) és Berzava (1808).
Lakói korábban aranyat mostak és hajókat is készítettek, de a 19. században a mészégetés és a szénégetés vált a fő jövedelemforrásukká. A század második felében a település királyi erdőgondnoksági székhely volt. Három országos vásárán főként juhot adtak-vedtek. 1873-ban alakult meg görögkatolikus egyháza. A század folyamán beléolvadt Turzsova és Andrásfalva.[2] 1893-ban gyógyszertár nyílt benne.[3]
Közelében a 20. század második felében, egészen az 1990-es évekig uránszurokércet bányásztak.