Zobor-hegy


Magasság	586,9 m
Hely	Szlovákia
Hegység	Tribecs-hegység
Elhelyezkedése
Zobor-hegy Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 20′ 40″, k. h. 18° 06′ 20″48.344444444444, 18.10555555555648.344444°N 18.105556°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 40″, k. h. 18° 06′ 20″48.344444444444, 18.10555555555648.344444°N 18.105556°E

A Wikimédia Commons tartalmaz Zobor-hegy témájú médiaállományokat.

A Zobor-hegy (szlovákul Zobor) a Tribecs-hegység legdélibb részét képezi, Nyitra mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a Zobori erdősztyeppe (szlovákul Zoborská lesostep) természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíthető volt, manapság azonban nem üzemel.

Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt, melyet valószínűleg a 9. században a szlávok is használhattak, mint menedékhelyet. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században a Zoborhegyi apátság kolostora állt, melyet a zobori oklevél, az apátság 1111-ből származó birtokösszeírása említ. A hegytető széles körű kihasználtságát már a Nagymorva birodalom idején feltételezik.

A monda szerint a Zobor hegyen álló öreg tölgyfára akasztották fel a honfoglalók Zobor vezért, akit 3 napos ütközetben ejtettek foglyul.^[1] Györffy György a córdobai Ibn Hajján andalúz történetének említése alapján a területet egy más forrásokból ismeretlen vezér (Basman) birtokaként feltételezi.^[2]

A hegyen állt az egyik Millenniumi emlékmű, melyet 1921-ben cseh legionáriusok felrobbantottak.^[3] Az emlékművet korábban is érték rongálások, például 1904-ben. A hegy képének módosítására több elképzelés is született, legutóbb 2015-ben volt egy sikertelen kísérlet egy óriáskereszt felállítására.^[4]

Kedvelt kirándulóhely mind a magyar mind a szlovák túrázók és helyiek körében.

Kapcsolódó cikkek

Nyitra látnivalóinak listája

Jegyzetek

↑ Kaán Károly 1909: A természeti emlékek fentartása. Budapest, 19; Tótlipcsei Fabricius Endre 1907: Magyarország faóriásai és legöregebb fái - Zobor akasztófája. [[Pesti Hírlap (napilap, 1878–1944)|]] 29/161, 38. (1907. július 7.)
↑ Györffy 1993, 144.
↑ Motesíky Árpád 1991: A tudós politikus. A Hét 36/20, 11. (1991. május 17.); felvidek.ma
↑ ujszo.com^{[halott link]}; pravda.sk

Források

Marián Samuel - Ján Hunka: Minca Ľudovíta Veľkého z kláštora na Zobore v Nitre. Denarius 6.
Ladislav Belás 2013: Benediktínske opátstvo Sv. Hypolita na Zobore. In: Zoborské listiny 1111 a 1113 a ich význam pre Slovensko. Nitra, 106-116.
Marián Samuel - Marián Čurný 2012: Pottery from the cellar of a monastic dwelling at the Kamaldul monastery in Nitra-Zobor. In: Studies in Post-Medieval Archaeology 4. Praha, 429-452.
Richard Marsina 2012: Benediktínske opátstvo (kláštor) sv. Hypolita na Zobore. Studia Historica Tyrnaviensia XIV-XV, 19-31.
Csámpai Ottó 2011: A Zobor-hegyi ezredéves emlékmű. Budapest.
Gyöngyössy Márton 2010: A királyi Magyarország pénztörténete (1527-1608). Budapest, 86.
Marián Samuel 2010: Najnovšie výsledky archeologických výskumov Zoborského kláštora v Nitre. Ochrana pamiatok - Monumentorum Tutela 22, 276-287.
Ladislav Belás 2008: Benediktínske opátstvo sv. Hypolita na Zobore. In: Almanach Nitra, 248-257.
Vladimír Řehořek (ed.) 2007: Lišajníky, machorasty a cievnaté rastliny Zoborských vrchov. Nitra.
Helena Rosinová et al. 2005: Náučný chodník Zoborské vrchy. Nitra.
Marián Samuel 2005: Archeologický výskum Zoborského kláštora v rokoch 2001-2003. In: Dávne dejiny Nitry a okolia, 109-114.
2005 Zoborské vrchy. Štátna ochrana prírody SR. Banská Bystrica.
František Oslanský 2002: Zoborský benediktínsky kláštor a jeho zánik. In: Nitra v slovenských dejinách. Martin, 212-219.
Györffy György 1993: Honfoglaló fejedelmeink és a vezérek. Magyar Tudomány 1993/2
Motesíky Árpád 1992: A Zobor-hegy egykori emlékoszlopa. Honismeret XX/1, 25.
Binder Pál 1991: Fauna obojživelníkov (Amphibia) komplexu Zobora. Zobor 2, 321-329.
Császta, Jozef 1977: Kostrový hrob z amfiteátra v Nitre Pod Zoborom. AVANS 1976, 83-84.
Alojz Habovštiak 1964: Záchranný výskum pri bývalom kláštore v Nitre na Zobore. Študijné zvesti Archeologického ústavu SAV 14, 227-234.
Lajoš a kol. 1964: Nitra slovom i obrazom. Bratislava, 33.
Ľudmila Kraskovská 1943: Archeologický výskum na Zobore pri Nitre. Sborník slovenského národného múzea XXXVI-XXXVII, 217-227.
Ethey Gyula 1936: Zoborvidék múltjából. Nyitra.
Follajtár Ernő 1934: A zobori bencés apátság története. Nemzeti Kultúra.
Štefan Janšák 1929: Slovenské hradiská z doby hallštatskej. In: Sborník Muzeálnej Slovenskej spoločnosti XXIII/1-2.
Szmida Lajos 1877: A zobori zárda romok. Nyitramegyei Közlöny.
Kelecsényi József 1855: Az ipolyi apátság zoborhegyi ős emlékeiről. Religió 1855, 547-548.

További információk

Panorámaképek^{[halott link]}

Kategória