Sirnea (Șirnea)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségFundáta
Rangfalu
KözségközpontFundáta
Irányítószám507072
SIRUTA-kód41024
Népesség
Népesség193 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság- (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1200 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 28′ 30″, k. h. 25° 15′ 07″45.475000°N 25.251944°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 30″, k. h. 25° 15′ 07″45.475000°N 25.251944°E
Sirnea weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sirnea témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ortodox templom és temető

Sirnea (románul: Șirnea) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Nevének eredete

Neve egy 'irtás' jelentésű szláv szóból származik.[2]

Fekvése

A Királykő-hegységben, Erdély déli határán fekszik. Egy központi falumagból és több szétszórt házcsoportból és tanyából áll.

Népesség

Története

A Dâmbovicioaráról Zernest felé vezető, lovassággal járhatatlannak hitt Crăpătura (Krepatura) hasadékán tört be Erdélybe Thököly Imre 1690-ben. Az utat több évszázadon keresztül használták a só- és dohánycsempészek.

Sirnea falut először 1713-ban említik, mindössze három családfővel.[3] 1872-ig Törcsvárhoz tartozott, amellyel együtt Brassó birtoka volt, majd 1863-ban Fogaras vidékéhez csatolták. 1872 és 1882 között tíz évig Felsőtörcsvár részét képezte, akkor önállósult. Közben az 1876-ban megszervezett Fogaras vármegyéhez került.

1761-ben Coacăzával együtt 110 jobbágy- és 65 zsellércsaládot írtak össze benne. 1770-ben, valószínűleg máshol jelölve ki határait (hiszen ekkor még jellegzetes szórt település volt) csupán 49 lakott házzal említették. Lakói a 19. század végén 2570, 1957-ben 3000 juhot tartottak.[4]

Ceaușescu rendszere idején Romániában elsőként nyilvánították turisztikai településsé, ahol az 1970-es években külföldi turisták pihenhettek.[5]

Látnivalók

Híres emberek

Testvértelepülése

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  2. ↑ Bogdan-Florin Popovici: Problema demografică în regiunea Branului de Sus. Studii și Materiale de Istorie Medie XXV (2007), 201. o.
  3. ↑ Bogdan Florin Popovici: ‘Conscripția de la 1713: satele brănene’, Cumidava 26 (2003): 79–83. o.
  4. ↑ Nicolae Dunăre: Forme de viață pastorală. In N. D. Red.: Țara Bîrsei, 2. köt. București, 1974, 161. o.
  5. ↑ Cel mai vechi sat turistic din România Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben és Dia Radu: Interviu cu un om fericit: Radu Frunteș - Profesor de sport in Brașov[halott link]
  6. ↑ [1] Archiválva 2012. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)

Források

Kategória