Kuo Pu
Kuo Pu (Guo Pu) portréja egy 19. századi japán műből.
Élete
Született	276. Jüncseng (Yuncheng) 運城 (a mai Sanhszi (Shanxi) tartomány, Kína)
Elhunyt	324.
Nemzetiség	kínai
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	költészet, kommentár-irodalom
Irodalmi irányzat	taoista misztika
Fontosabb művei	Temetkezések könyve
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuo Pu témájú médiaállományokat.

Kuo Pu (Guo Pu) (kínai: 郭璞; pinjin hangsúlyjelekkel: Guō Pú; magyar népszerű: Kuo Pu; adott neve: Csing-csun (Jingchun) 景純 / 景纯; 276–324) kínai költő, író, filozófus, taoista misztikus, filológus és kommentár-író a Keleti Csin (Jin)-dinasztia (317–420) idején.

Élete

Kuo Pu (Guo Pu) apja kormányzóként tevékenykedett, így megengedhette magának, sőt társadalmi rangja is megkövetelte, hogy fiának a legjobb oktatást, képzést biztosítsa. Az ifjú ezt meg is hálálta, hiszen kora egyik legelismertebb és legjelentősebb tudós-művészévé lett. Filológiai, filozófiai, sőt költői munkássága is igen jelentős, annak ellenére, hogy negyvennyolc éves korában elhunyt. Különösképpen vonzotta a taoista misztika, melynek egyes tevékenységeit maga is gyakorolta.^[1]

Munkássága

Verseinek témáját a taoista ihletésű halhatatlanság keresése adta,^{[m 1]} de a verseinél is sokkal figyelemreméltóbbak azon kommentárjai, melyeket a kínai filozófia, lexikográfia és irodalom jelentős alkotásaihoz fűzött. Kuo Pu (Guo Pu) a következő műveket látta el kommentárokkal:

• Változások könyve (Csoo ji (Zhou yi) 周易) - az első kínai jóskönyv
• Er ja (Er ya) (爾雅) – a legrégebbi kínai szótár (i. e. 3. sz.)
• Fang-jen (Fangyan) (方言) – az első kínai dialektológiai szótár
• Hegyek és vizek könyve (San haj csing (Shan hai jing) 山海經) – mitológiai jellegű földrajzi mű
• Mu király története (Mu-tien-ce csuan (Mutianzi zhuan) 穆天子傳) – a kínai epika egyik első, legjelentősebb alkotása
• Csu (Chu) elégiái (Csu ce (Chu ci) 楚辞) – az első legnagyobb kínai költő, Csü Jüan (Qu Yuan) (i. e. 343-278) verseinek antológiája

Versei és kommentárjai mellett más művek szerzőjeként is ismert, az ő nevéhez fűződik a fengsuj (fengshui) legrégebbi kézikönyve, a Temetkezések könyve (Cang su (Zang shu) 葬書 / 葬书).^{[m 2]}

Magyarul

• Temetkezések könyve. A fengshui legrégebbi kézikönyve a 4. századból; ford. Tokaji Zsolt; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2011

Megjegyzések

Hivatkozások

Források

• ↑ KKK 1967: Klasszikus kínai költők I-II. Ford. András László et al. Vál., szerk. és életrajzi jegyzetekkel ellátta Csongor Barnabás (IV-VI. rész) és Tőkei Ferenc (I-III. rész). Az előszót és a jegyzeteket írta Csongor Barnabás. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1967.
• ↑ Ma-Huang 1992: Ma Csi-kao (Ma Jigao) 马积高 - Huang Csün (Huang Jun) 黄钧: Csung-kuo ku-taj ven-hszüe-si (Zhongguo gudai wenxueshi) 中国古代文学史 [A klasszikus kínai irodalom története] I-III. Hunan Ven-ji Csu-pan-sö (Hunan Wenyi Chubanshe) 湖南文艺出版社, 1992. ISBN 7-5404-0917-7
• ↑ Tokaji 2011: Guo Pu: Temetkezések könyve (Zang shu ). A fengshui legrégebbi kézikönyve a 4. századból. Fordította és a bevezetést írta: Tokaji Zsolt. Fapadoskonyv.hu, Budapest 2011. ISBN 978-963-329-457-4

Kapcsolódó szócikkek

• Kínai irodalom
• Kínai költészet
• Taoizmus
• Fengsuj