Kazincbarcika | |||
![]() | |||
Kazincbarcikai városkép (Unikornis a körforgalomban) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Kazincbarcikai | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Szitka Péter (MSZP, Párbeszéd, DK, Momentum)[1] | ||
Irányítószám | 3700 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 24 373 fő (2023. jan. 1.)[4] | ||
Népsűrűség | 739,03 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 137 m | ||
Terület | 36,64 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Kazincbarcika weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kazincbarcika témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kazincbarcika észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. Miskolc és Ózd után a megye harmadik legnagyobb települése. A Kazincbarcikai járás székhelye.
Várossá növekedését a második világháború után megindult iparosodásnak köszönheti. Elődjei ipari jellegű települések, Sajókazinc bányászfalu és az 1920-as évek óta erőműnek otthont adó Barcika. Az 1947-ben összevont két település mai nevét a rákövetkező évben vette fel. 1954-ben városi rangot kapott és újabb falut csatoltak hozzá, Berentét. Ekkor már tizenegyezer lakosa volt Kazincbarcikának, ez húsz éven belül megháromszorozódott, köszönhetően legnagyobb munkaadójának, a sok munkaerőt vonzó Borsodi Vegyi Kombinátnak, ami BorsodChem Rt. néven ma is a régió egyik legjelentősebb cége. A rendszerváltás körüli éveket Kazincbarcika az iparvárosok nagy részéhez hasonlóan megsínylette, de sikerült talpra állnia. 1999-ben Berente levált a városról.
A borsodi iparvidéken fekszik, a Sajó völgyében, a megyeszékhely Miskolctól 24 kilométerre észak-északnyugatra.
A szomszédos települések: észak felől Szuhakálló, északkelet felől Múcsony, kelet felől Berente, délkelet felől Alacska, dél felől Kondó, délnyugat felől Tardona és Dédestapolcsány, nyugat felől Bánhorváti, Nagybarca és Sajóivánka, északnyugat felől pedig Sajókaza.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Sajó völgyén, s így a város belterületén is végighúzódó 26-os főút. Múcsonnyal a 2606-os út, Tardonával és azon keresztül Dédestapolcsánnyal pedig a 25 127-es számú mellékút köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja van a területén: Miskolc felől előbb Kazincbarcika alsó megállóhely, a belterület északkeleti szélén, a 2606-os út vasúti keresztezése mellett, valamint Kazincbarcika vasútállomás, a belterület északnyugati részén, melynek közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják.
Kazincbarcika, mint a neve is mutatja, több település összeolvadásából jött létre.
Sajókazincot 1240-ben említették először Kazincz néven. Ekkor a Rátót nemzetséghez tartozó Kazai Kakas család birtoka volt. A Kazai Kakas család ősi fészke Kazán volt, uradalma azonban Kazán kívül kiterjedt még Kazincz, Igrici, Galgócz és Divény helységekre is.
A 19. századig agrárjellegű település volt, majd 1850-től, a szénbánya megnyitásától kezdve az iparra helyeződött a hangsúly. Barcika Alsó- és Felsőbarcika összeolvadásából jött létre, és bár itt is nyitottak bányát a 19. század végén, itt az ipari jelleg mindvégig másodlagos maradt a mezőgazdaság mellett. Az 1920-as évek elején azonban erőmű épült, mely egész Dél-Borsodot ellátta árammal, így Barcika is vonzani kezdte a munkaerőt.
A második világháború utáni iparosodás idején a két település egyre nagyobb jelentőségre tett szert és még inkább növekedésnek indult. 1947-ben hivatalosan is összevonták őket, egyelőre Sajókazinc néven, majd a kialakult nagyközség 1948-ban felvette a Kazincbarcika nevet. 1954-ben városi rangot kapott, ugyanebben az évben a bővülő település magába olvasztotta Berente községet. Ekkor már 11 000 embernél is több lakosa lett.
Az 1960-as években Kazincbarcika tovább fejlődött, a Borsodi Vegyi Kombinát vonzotta a munkaerőt és aktívan részt vett a város fejlesztésében. Az 1970-es években a lakosság létszáma elérte a harmincezer főt.
Az 1980-as években a bányászat és az ipar is válságba került, s a rendszerváltás éveiben ez csak fokozódott. A munkanélküliség Kazincbarcikán is jelentős méreteket öltött. A kilencvenes évek közepétől, úgy tűnik, a város a legnehezebb időket már maga mögött tudta és lassan újra fejlődésnek indulhatott. A Borsodi Vegyi Kombinát helyén a BorsodChem Rt. működik. A BorsodChem Zrt. a régió egyik meghatározó cége. Tevékenységi köre műanyagalapanyag-gyártás és -feldolgozás, izocianát-gyártás. Dolgozói létszáma 2014-ben meghaladta a 2500 főt.[5]
1999-ben Berente levált a városról és önálló községgé alakult.
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
---|---|
Megalakulása | |
1947 | Barcika és Sajókazinc egyesülése Sajókazinc néven |
Neve | |
1947–1948 | Sajókazinc |
1948 óta | Kazincbarcika |
Rangja | |
1947–1950 | kisközség, körjegyzőségi székhely |
1950–1954 | önálló tanácsú község |
1954–1971 | járási jogú város |
1971 óta | város |
Hozzá tartozó települések | |
1947 óta | Barcika, Sajókazinc |
1954–1999 | Berente |
Területi beosztása | |
1947–1950 | Borsod-Gömör vármegye, Sajószentpéteri járás |
1950–1954 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Putnoki járás |
1954 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
1994 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Kazincbarcikai kistérség |
Központi szerepköre | |
1980–1990 | Kazincbarcikai városkörnyék központja |
1994 óta | Kazincbarcikai kistérség központja |
Népességváltozás | ||
---|---|---|
Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
1870 | 1 805 | — |
1880 | 1 540 | −1,59% |
1890 | 1 514 | −0,17% |
1900 | 2 408 | 4,64% |
1910 | 2 537 | 0,52% |
1920 | 2 830 | 1,09% |
1930 | 2 812 | −0,06% |
1941 | 3 329 | 1,53% |
1949 | 3 846 | 1,80% |
1960 | 14 208 | 11,88% |
1970 | 26 306 | 6,16% |
1980 | 35 552 | 3,01% |
1990 | 35 692 | 0,04% |
2001 | 32 356 | −0,89% |
2011 | 29 010 | −1,09% |
2021 | 24 905 | −1,53% |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,5% németnek mondta magát (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,8%, református 18,2%, görögkatolikus 3,8%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 27,2% (26,9% nem nyilatkozott).[6]
2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, ukránnak, szlováknak és románnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15% volt római katolikus, 15,2% református, 3,8% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 19,2% felekezeten kívüli (44,8% nem válaszolt).[7]
Név | Időszak |
---|---|
Bojkó József | 1954. március 20. – 1956. március 30. |
Juhász Sándor | 1956. április 1. – 1956. november 9. |
Szép József | 1956. november 9. – 1957. március vége |
Szabó János | 1957. március vége – 1963. március 1. |
dr. Csikós Istvánné | 1963. március 1. – 1968. augusztus 31. |
Takács István | 1968. szeptember 1. – 1989. április 1. |
Rádóné Gyárfás Ildikó | 1989. április 1. – 1990. október 24. |
Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
---|---|---|---|
Ludányi Attila | Fidesz | 1990–1994 | Az 1990-es polgármester-választásról a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartásából csak annak végeredménye állapítható meg.[8][9] |
Dr. Király Bálint | MSZP-MSZDP-KVFE | 1994–2006 | Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 8803 érvényesen leadott szavazatból, hat jelölt közül 3094 szavazatot szerzett meg, amivel 35,15 %-os eredményt ért el.[10] |
MSZP | Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 10 209 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 5273 szavazatot szerzett meg, amivel 51,65 %-os eredményt ért el.[11] | ||
A 2002. október 20-án megtartott választáson a 9079 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 5887 szavazatot szerzett meg, amivel 64,84 %-os eredményt ért el.[12] | |||
Szitka Péter | MSZP | 2006– | A 2006. október 1-jén megtartott választáson a 10 527 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 5613 szavazatot szerzett meg, amivel 53,32 %-os eredményt ért el.[13] |
A 2010. október 3-án megtartott választáson a 10 691 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 5336 szavazatot szerzett meg, amivel 49,91 %-os eredményt ért el.[14] | |||
A 2014. október 12-én megtartott választáson a 10 691 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 5336 szavazatot szerzett meg, amivel 49,91 %-os eredményt ért el.[15] | |||
MSZP-Párbeszéd-DK-Momentum | A 2019. október 13-án megtartott választáson a 8806 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 6515 szavazatot szerzett meg, amivel 73,98 %-os eredményt ért el.[1] |
2011-ben indult Kazincbarcika kerékpárút hálózatának bővítése. A fejlesztés első szakasza a már meglévő kerékpárúthoz szervesen illeszkedve a BorsodChem főbejáratától az Irinyi János Református Oktatási Központig, valamint a Jószerencsét úton az Egressy úti körforgalomig tartott. A második vonal a Jószerencsét úttól a Mátyás király úton át a Herbolyai út becsatlakozásáig épült ki, ezt a vonalat a Herbolyai út-Tárna út közötti szakasz követte.[16]
A Jószerencsét út-Építők útja-Tardonai út-Mátyás király út nyomvonalán épülő kerékpárút a város belterületének biztonságos kerékpáros forgalmát oldotta meg, ugyanakkor csatlakozási lehetőséget nyújt a korábbi szakaszokhoz is. A kerékpárutat a közúttól elválasztva, külön nyomvonalon vezetve, ám helyenként eltérő technikával építették ki. Az összesen 3,2 kilométer hosszúságú második ütem építése 2014 tavaszán ért véget. Az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló projektre több mint 100 millió forintot nyert Kazincbarcika városa.[17]
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Kerékpáros Magyarország Szövetség „Kerékpárosbarát” pályázatán Kazincbarcika egyike lett annak az ötvenöt önkormányzatnak, amely díjat kapott 2016-ban. A pályázati anyagban a jelenleg meglévő kerékpárút-hálózat és az ahhoz kapcsolódó létesítmények, valamint a jövőbeni kerékpárosközlekedés-fejlesztési tervek kerültek bemutatásra.[18]
Tagiskolái:
|
Városi Kiállítóterem (időszakos kiállítások 2014-ig) | é. sz. 48,250196°, k. h. 20,621592° |
Kisgaléria (fényképkiállítások) | é. sz. 48,251621°, k. h. 20,621501° |
Felsőbarcikai református templom (barokk, 18. század) | é. sz. 48,265133°, k. h. 20,618671° |
Görögkatolikus templom (1995) | é. sz. 48,255747°, k. h. 20,621511° |
Szent Család római katolikus templom (2007) | é. sz. 48,253995°, k. h. 20,620639° |
Hild-emlékoszlop (1984)[23] | é. sz. 48,253179°, k. h. 20,624089° |
John Lennon-emlékoszlop[24][25] | |
Főtér (tervezte Hofer Miklós, 1952) | é. sz. 48,253773°, k. h. 20,624107° |
Kazincbarcikai Városi Strandfürdő és Szabadidőközpont (2014-ben bezárták)[26] | é. sz. 48,249549°, k. h. 20,625846° |
Csónakázó-tó[27] | é. sz. 48,244689°, k. h. 20,624158° |
I. világháború barcikai áldozatainak emlékére állított Turul-szobor[28] | é. sz. 48,264979°, k. h. 20,618476° |
Jókai Mór (mészkő; Antal Károly, 1966) Jókai Mór tér | é. sz. 48,248167°, k. h. 20,618645° |
Egressy Béni kőportréja (Nagy István János, 1974) Művelődési Központ mellett | é. sz. 48,254040°, k. h. 20,624506° |
Munkácsy Mihály (bronz; Pátzay Pál, 1965) Munkácsy Mihály tér | é. sz. 48,250115°, k. h. 20,619542° |
Derkovits Gyula (bronz, Melocco Miklós, 1989) Derkovits Gyula tér | é. sz. 48,244549°, k. h. 20,617646° |
Táncospár (bronz; Olcsai-Kiss Zoltán, 1957) Egressy Béni tér | é. sz. 48,250337°, k. h. 20,620766° |
Diana őzzel (bronz; Huszár Imre, 1960) Völgy park | é. sz. 48,252832°, k. h. 20,619888° |
Borjút terelő fiú (alumínium; Győri Dezső, 1969) Völgy park | |
Fésülködő nő (mészkő; Halmágyi István, 1962) az ÉRV udvarán, a főépület bejáratánál |
Kazincbarcika Város Önkormányzata megbízásából a Barcika Art Kft. pályázatot hirdetett Kazincbarcikán található lakó- és középületeken tartós műalkotások elhelyezésére. A pályázat a Svájci Hozzájárulás a kibővített Európához – Együttműködési Program Magyarországgal I. Regionális fejlesztés prioritás „Kazincbarcika és vonzáskörzete munkahelyteremtő fejlesztése” című projekthez kapcsolódott. A KolorCity Kazincbarcika megvalósításában 2013 és 2016 között 30 kazincbarcikai lakó- és középület egy-egy homlokzata újult meg modern nagyméretű műalkotásokkal.[30] 2022-re a falfestmények száma 45-re emelkedett.[31]