A településen világörökségi helyszín található 
Bern (Berne)
Bern címere
Bern címere		 Bern zászlaja
Bern zászlaja
Közigazgatás
Ország Svájc
KantonBern
KerületBern
GépkocsijelBE
PolgármesterAlec von Graffenried
Irányítószám3000–3050
Körzethívószám031
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség134 506 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség2487,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság542 m
Terület51,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 56′ 53″, k. h. 7° 26′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 53″, k. h. 7° 26′ 51″
Bern weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bern témájú médiaállományokat.
Bern óvárosa
Világörökség
Bern óvárosa
Bern óvárosa
Adatok
OrszágSvájc
TípusKulturális helyszín
Felvétel éve1983
Elhelyezkedése
Bern (Svájc)
Bern
Bern
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 47′, k. h. 7° 27′
A Wikimédia Commons tartalmaz Bern témájú médiaállományokat.

Bern (franciául Berne, olaszul Berna) Svájc de facto fővárosa, egyben Bern kanton székhelye.

2007 év végi adatok alapján lakosainak száma 128 925, amivel Svájc negyedik legnépesebb városa Zürich, Genf és Bázel után.

Története

A város nevének eredete még nem tisztázott, de több elmélet is létezik, melyek közül több is legendákra alapul:[2]

A várost Berthold V Zähringen herceg alapította 1191-ben az Aare folyó partján. Bern 1353-ban csatlakozott a Svájci Konföderációhoz és vezető szerepet játszott. Belháborúk során 1415-ben Aargau kanton, 1536-ban Vaud kanton csapatai foglalták el és dúlták fel. A későbbiekben az Alpok alatti legjelentősebb várossá fejlődött. Francia megszállás alá került 1798-ban. Svájc de facto fővárosává 1848-ban vált. Hivatalosan (de jure) nincs fővárosa Svájcnak.

A város a folyó által alkotott félszigettől nyugat felé terjeszkedett. A híres Zytglogge torony volt a város nyugati határa 1191-től 1256-ig, szerepét ekkor a Käfigturm nevű torony vette át 1345-ig, ezt követően pedig a Christoffelturm (a mai pályaudvar közelében) 1622-ig. A harmincéves háború alatt épült a kis és nagy Schanze (sánc).

Földrajz

Fekvése

A belvárost az Aare folyó kanyarulata öleli körül

Bern mintegy Svájc közepén fekszik az Aare folyó partján. Koordinátái: északi szélesség 46° 57', a keleti hosszúság 7° 25'. Az óváros a folyó egyik hurokszerű kanyarulatában fekszik, innen terjed ki a város minden égtáj felé néhol egészen 12 kilométer távolságban is. Északról a Breitenrain, Wankdorf és Lorraine negyedek szegélyezik a központot, keleten a Schosshalde és délen Kirchenfeld. Ezeket a negyedeket hidak kötik össze a városközponttal. A hidak nevei a következők: Lorrainebrücke, Kornhausbrücke, Nydeggbrücke, Kirchenfeldbrücke, Monbijoubrücke. Nyugatról Bümpliz és Bethlehem negyedek veszik körül a centrumot.

A táj a jégkorszakban alakult ki. A város közelében két hegy található: a Gurten (858 méter) és a Bantiger (947 méter).

Éghajlata

Bern éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,24,68,512,617,220,623,522,719,413,77,13,013,0
Átlaghőmérséklet (°C)−1,20,53,77,311,514,917,316,413,38,63,1−0,38,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−3,7−2,4−0,13,06,910,112,111,79,05,30,5−2,64,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)66587084108121104113847381671029
Havi napsütéses órák száma578612715017419823320917211965491639
Forrás: MeteoSchweiz


Városrészek

Városrész Negyedek BFS kód Terület
(hektár) 		Lakosság
(2004)
I. Városrész
Innere Stadt (belváros) 		Schwarzes Quartier, Weisses Quartier, Grünes Quartier, Gelbes Quartier, Rotes Quartier 351001–351005 85 3 811
II. Városrész
Länggasse-Felsenau 		Engeried, Felsenau, Neufeld, Länggasse, Stadtbach, Muesmatt 351006–351011 1 131 17 789
III. Városrész
Mattenhof-Weissenbühl 		Holligen, Weissenstein, Mattenhof, Monbijou, Weissenbühl, Sandrain 351012–351017 698 26 936
IV. Városrész
Kirchenfeld-Schosshalde 		Kirchenfeld, Gryphenhübeli, Brunnadern, Murifeld, Schosshalde, Beundenfeld 351018–351023 847 23 385
V. Városrész
Breitenrain-Lorraine 		Altenberg, Spitalacker, Breitfeld, Breitenrain, Lorraine 351024–351028 382 24 035
VI. Városrész
Bümpliz-Oberbottigen 		Bümpliz, Oberbottigen, Stöckacker, Bethlehem 351029–351032 2 018 31 396
Berni városrészek
Berni negyedek

Közlekedés

Villamos a Helvetiaplatz-nál
Bern-belp Repülőtér

Városi tömegközlekedés

A városi közlekedést a Bernmobil, hivatalos nevén SVB (Städtische Verkehrsbetriebe Bern) bonyolítja. Számos troli- és autóbuszvonalat, valamint 3 villamosvonalat tart fenn. A távolabbi agglomerációba S-Bahn járataival lehet eljutni.

Vasút

A Berni főpályaudvarról (Hauptbahnhof Bern) indulnak a svájci vasúttársaság (SBB) járatai Németországba, Franciaországba, Spanyolországba és Olaszországba valamint belföldre, például Zürich, Bázel, Luzern, Lausanne, Genf és Brig irányokba. A városi S-Bahn hálózat fő csomópontja is a főpályaudvar.

Autó

Bern városát sűrű autópályahálózat (A1, A12, A6) köti össze a környező városokkal.

Légiközlekedés

A várostól néhány kilométerrel délre Belp községben található a kis Bern-Belp (más nevén Belpmoos) nemzetközi repülőtér.

Lakosság

2006 végi adat szerint a lakosság 127 882 fő, melynek 21,1%-a külföldi.

Állampolgárság Lakos
Svájci (állandó lakos) 94 269
Svájci (ideiglenes lakos) 6 645
Svájci összesen 100 914
Olasz állampolgár 4 391
Német állampolgár 4 768
Exjugoszláv 4 484
Spanyol állampolgár 2 176
Külföldi összesen 26 968
Lakosok összesen 127 882

Bern város népességének eloszlása állampolgárság szerint. (2006. év vége)

Nyelvek

A hivatalos és írott nyelv a német, francia, olasz és a réto-román. A lakosság berni németet beszél, ami a svájci német egy nyelvjárása. A 20. század elején még erős nyelvi tagozódás mutatkozott a társadalmi rétegek között.

Vallások

A város 47%-a evangélikus, 25%-a római katolikus, 3,8%-a muzulmán, 1,5%-a ortodox, 340 fő zsidó vallású. Bernben székel a római katolikus püspök, és a központban egy zsinagóga is található.

Gazdaság

Bern az Espace Mittelland nevű gazdasági térség egyik központja. Ebbe a térségbe sorolják a Bern, Solothurn, Freiburg, Neuenburg, Jura, Waadt és Wallis kantonokat. Ez összesen kb. 2,5 millió lakost és közelítőleg 900 ezer munkahelyet foglal magába.

Bern környezetében a legjelentősebb ágazatok a következők:

A Bernische Kraftwerke AG energetikai részvénytársaság egyedül tartja fenn a mühlbergi atomerőművet. Az erőmű német neve Kernkraftwerk Mühleberg.
Az egyik leghangsúlyosabb ágazat Bernben. A legjelentősebb vállalatok ezen a telrületen az Inselspital, Berna Biotech, Galencia és a ZLB Behring AG.
Az 1826-ban alapított Schweizerische Mobiliar az egyik legrégebbi magánbiztosító Svájcban. Az első svájci kantoni bankot, a Berner Kantonalbankot 1834-ben alapították.
Bernből származik a Chocolat Tobler AG, amely 1970-ben fuzionált a Sucharddal és azóta a Kraft Foods része. Legismertebb terméküket a Toblerone-t ma Bern-Brünnenben gyártják. Berni vállalkozásként indult, majd 2004-ben Neueneggbe helyezte át a székhelyét a Wander AG, amely többek között a Ovomaltine gyártója.
Bernben található a DRS 4 News valamint a Swiss Satellite Radio rádióstúdió. A Bern-Freiburg-Wallis régió lapja a DRS 1. A regionális tévé neve TeleBärn. Bernben jelennek meg a Berner Zeitung és a Der Bund napilapok valamint a Berner Bär ingyenes hirdetési újság.
A levél- és csomagszállítás mellett pénzügyi és szállítmányozási szolgáltatásokat is nyújtó Svájci Posta székhelye Bernben van.
Hagyományosan erős a telekommunikációs ágazat. A legismertebbek a Swisscom (a korábban állami telefonmonopólium) és az Ascom, amely telekommunikációs felszereléseket gyárt.
A Svájci Szövetségi Vasút (németül Schweizerische Bundesbahnen, röviden SBB) és a BLS AG székhelye egyaránt Bern.
Bernben, a fővárosban található a város, a kanton és az ország közigazgatási intézményeinek jelentős része, így Bern az ország legnagyobb közigazgatási központja.

Tudomány és oktatás

Az egyetem épülete

Bern egyetemi város és több más oktatási intézményel is rendelkezik. Az alábbi lista a nevezetesebbeket tartalmazza:

Gymnasium Kirchenfeld, Gymnasium Neufeld, Gymnasium Köniz-Lerbermatt, Gymnasium Hofwil, Freies Gymnasium, Pädagogisches Ausbildungszentrum NMS, Gymnasium Muristalden valamint a Feusi Bildungszentrum

Nemzetközi szervezetek

Látnivalók

Medveverem (2007. március)
A svájci parlament Bernben

A városközpont az UNESCO világörökség része. Az óváros széles utcáin 16. századi motívumokkal díszített kutak találhatók. A csillagászati órával is felszerelt óratorony (svájci németben Zytglogge-Turm), amely 1191 és 1256 között a nyugati városkapu volt, szintén mesterműnek számít. Nevezetes továbbá a 15–16. századi gótikus Münster-székesegyház, valamint a 15. századi Városháza. Világszerte egyedülálló a 16. századi eredetű, a belváros szélén, a Nydegg híd hídfőjénél álló medveverem (Bärengraben), ahol élő barna medvéket tartanak. A barna medve a városnak és a kantonnak egyaránt címerállata. Híres az óvárossal szemben, a medveverem közelében elterülő Rózsakert (Rosengarten), amelyet 1913-ban alakítottak ki egy korábbi temető helyén. A Rózsakertből szabad kilátás nyílik a teljes berni óvárosra. A szövetségi parlament (Bundeshaus) a 19–20. század fordulóján épült, látogatható.

Van egy sor másik torony is, mint például a Käfigturm és a Holländerturm. A Käfigturm 1256 és 1344 között töltötte be a nyugati városkapu szerepét, a Holländerturm pedig 1256-tól a harmadik védőgyűrű részét képezte. A városkép része még a Regierungsgebäude, az Erlacherhof, a Béatrice-von-Wattenwyl-Haus, a Rathaus (városháza) és a Bundeshaus (parlament) is.

További látványosságok:

Vallási épületek

Pál-templom
A zsinagóga

Református templomok

Más felekezetű templomok

Egyéb

Kastélyok

Emlékművek

Híres emberek

Bernben született:

Bernben hunyt el:

A városban dolgozta ki a relativitás-elméletet a német születésű Albert Einstein, aki ekkor a szabadalmi hivatalban dolgozott Bernben.

Kultúra

Színházak

Népi ünnepek

Minden év novemberének negyedik hétfőjén tartják a Hagymavásárt (svájci német: „Zibelemärit“), ahol hagyományosan elsősorban hagymát árusítanak. Az egész Svájcból, sőt külföldről már hajnalban megérkező látogatókkal, konfettivel és a felnőttek fejét apró, műanyag kalapácsokkal csapkodó gyerekekkel őrzi a Zibelemärit egy igazi népi ünnep hangulatát.
Bernben 1996 óta minden év augusztus 1-jén (a svájci nemzeti ünnepen) kivilágítja az Aare folyót a Schweizer Hilfswerk (SWISSAID). A folyót világító hajókkal díszítik a hindu és buddhista fény- és víziünnepek mintájára. Ez az Aareleuchten-Fest.
Minden szeptemberben rendezik Bernben Bundesplatz-on a „Sichlete“ ünnepet. Ez egy fajta szüreti hálaadási ünnep, amely közelebb hozza a városi népességet a vidékiekkel.
Az óvárosban 1982 óta rendezik meg minden tavasszal svájc harmadik legnagyobb farsangi ünnepségét.

Fesztiválok

Évente egyszer, július közepén szabadtéri fesztivált rendeznek a Gurten hegyen, amely Bern közelében található. Látogatók tízezrei utaznak a Gurtenbahn-nal a Gurtenfestival-ra, ahol nemzetközi zenei sztárok lépnek fel. Ez Svájc egyik legnagyobb fesztiválja.

Múzeumok

Kulturális helyek

Sport

Labdarúgás

A BSC Young Boys klub a legmagasabb svájci osztályban játszik.

Az öreg Wankdorfstadionban volt a németek legnagyobb mérvű győzelme 1954. július 4-én. Ekkor Magyarországot győzték le 3:2-re. A váratlan német győzelmet berni csodaként is emlegetik. 2005-ben négy évnyi felújítási munkálat után többfunkciós épületként adták át. 32 000 néző befogadására alkalmas és a 2008-as EB nyolc helyszínének egyike volt.

Jégkorong

Bern a svájci jégkorong mekkája. A városi klub (SC Bern) a legmagasabb svájci ligában játszik és már több bajnoki címet szerzett. Európaszerte ennek a klubnak a legnagyobb a nézőszáma a hazai pályán játszott mérkőzéseken. A PostFinance-Arena 16 000 álló- illetve ülőhellyel európa egyik legnagyobb jégstadionja. A stadiont átépítik és modernizálják a 2009-es jégkorong világbajnokságra.

Curling

A berni curlingcsarnok neve Curlinghalle Bern-Allmend. Nemzetközi versenyeket is rendeznek.

Testvértelepülés

Jegyzetek

  1. ↑ Szövetségi Statisztikai Hivatal, https://www.pxweb.bfs.admin.ch/pxweb/en/px-x-0102020000_201/-/px-x-0102020000_201.px/table/tableViewLayout2/
  2. ↑ a b c Andres Kristol. Lexikon der schweizerischen Gemeindenamen. Huber, 143. o. (2005) 
  3. ↑ Konrad Justinger: Cronicka der Stadt Bern. (PDF 92 MB). DigiBern pp. 53. Universität Bern, 2006. november 4. [2012. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 10.)

Irodalom

További információk

Kategória