Nevének eredete
Neve valószínűleg személynévi eredetű. Első említésekor, 1427-ben, még Chyba alakban írják (vö. Csiba falu nevével), két évvel később, 1439-ben, már mint Chebe, majd 1445-ben mint Chebefalwa fordul elő. A későbbi oklevelekben Cebebánya és Veresbánya néven is szerepelt.
Fekvése
A Zarándi-medencében, Brádtól hét kilométerre északnyugatra, a Fehér-Körös bal partján fekszik.
Története
A Magura hegy belsejében már a rómaiak is bányásztak aranyat.[2] Zaránd vármegyei bányász-, majd vásáros település volt, román lakossággal. A 15. században Világos várának uradalmához tartozott. Bányászai 1573-ban a körösbányaiakkal, riskaiakkal és karácsiakkal közös kiváltságlevelet kaptak. 1754-ben 42 aranyzúzó működött benne.[3]
Privilégiuma értelmében a cebeiek mint nemesfém-bányászok mentesültek a földesúri hatóság alól. Emellett fontos jövedelmet jelentettek számukra az itt rendezett hetipiacok. Mindezek következtében az egyetlen zarándi település volt, melynek lakói nem vettek részt sem az 1784-es, sem az 1848–49-es parasztfelkelésben. 1784 telén negyvennégy környékbeli nemesnek és tisztviselőnek nyújtottak menedéket. December 5-én ide hívott össze gyűlést Gedeon Nikitić ortodox püspök, a környékbeliek lecsendesítésére. A felkelés leverése után II. József a cebeieket egy évi adójuk elengedésével, papját, Iuon Marișt pedig évi kétszáz forintos pótlékkal jutalmazta.
1867-ben nyolc nemesfémbányáját művelték, ezekben 45 bányamunkás dolgozott állandóan.[4] Lignitkészleteinek kitermelésére az 1890-es években a 12 Apostol társulat szerzett koncessziót. 1899-ben kezdték meg a fejtést 46 munkással, és a szén kötélvasúton jutott el Brádra, majd onnan iparvasúton Gurabárzára, ahol java részét az ottani erőműben használták fel. 1909-ben az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak is koncessziót nyert határában és saját lignitbányát nyitott. Az itt kitermelt szenet a társaság mozdonyaiban égették el. A 12 Apostol bányája 1920-ban, az ACsEV-é 1923-ban került a Mica cég tulajdonába, amely 1923 és 1947 között évi 25-40 tonna lignitet fejtett ki. 1980-ban a vasút északi oldalán nagy meddőhányót alakítottak ki, és ezzel párhuzamosan kiegyenesítették a Fehér-Köröst.
Románia
é. sz. 46° 09′ 46″, k. h. 22° 44′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 46″, k. h. 22° 44′ 14″
.svg){kind=small}