Berat megye | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Albánia | ||
Székhely | Berat | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 115 050 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 455 m | ||
Terület | 1798 km² | ||
Időzóna | UTC+01:00 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 40° 38′, k. h. 20° 05′40.633333°N 20.083333°EKoordináták: é. sz. 40° 38′, k. h. 20° 05′40.633333°N 20.083333°E | |||
Berat megye weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Berat megye témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Berat megye (albánul: Qarku i Beratit) Albánia tizenkét megyéjének egyike. A Berat, Kuçova és Skrapar kerületekből álló közigazgatási egység székhelye Berat.
A kerület népessége 130 000 fő (2005, becslés), területe 915 km², székhelye, gazdasági és kulturális központja az ország egyik legszebb városa, a történeti levegőjű Berat. Egyéb városai Poliçan és Ura Vajgurore. A Myzeqe síkjától délre, a dél-albániai hegyvidék előterében, az Osum alsó folyása mentén fekszik. Keleti részén emelkedik az ország egyik legismertebb hegye, a Tomorr. Noha az Osum völgyében az elmúlt századokban fontos karavánút húzódott, a kerületen ma észak–déli irányú jelentős főút nem halad át, egyedül Berat városa van összeköttetésben Közép-Albániával. Agrárterület, sok helyütt modernizált mezőgazdasági üzemekben folyik a termelés, különösen jelentős a szőlőtermesztés.
A kerület népessége 35 000 fő (2005, becslés), területe 112 km², székhelye Kuçova. Egyéb városai Kozara és Perond. A Myzeqe síkjának délkeleti peremén terül el, nyugatról az Osum, északról a Devoll folyása határolja. Az albán kőolajfeldolgozás fellegvára, maga Kuçova városa is szovjet segítséggel épült fel az 1950-es években, a szocialista várostervezés albániai példája. Mára az olajkitermelés volumene visszaesett, a korábbi ipari tevékenység jóformán megszűnt, erősen szennyezett környezetet hagyva maga után.
A kerület népessége 30 000 fő (2005, becslés), területe 775 km², székhelye Çorovoda. A dél-albániai hegyvidék északnyugati peremén, az Osum felső folyása mentén fekszik. Alacsony népsűrűségű, viszonylag elzárt terület, lakói főként mezőgazdasággal foglalkoznak. A skrapari raki a legízletesebbek közé tartozik az országban.