| Osum | |
 | |
| Az Osum-szurdok Çorovodától délre | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Albánia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 161 km |
| Forrásszint | 1050 m |
| Vízhozam | 32,5 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 2150 km² |
| Forrás | Vithkuq közelében |
 é. sz. 40° 28′ 28″, k. h. 20° 26′ 38″ | |
| Torkolat | Seman |
| é. sz. 40° 48′ 47″, k. h. 19° 51′ 31″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Osum témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Osum Albánia hatodik leghosszabb folyója. Délkelet-Albániában ered, s 161 kilométeren keresztül előbb kelet–nyugati, majd északnyugati irányba folyik, végül a Devoll folyóval egyesülve alkotja az Adriai-tengerbe ömlő Seman folyót. A partján fekvő jelentősebb települések, a forrásponttól mért távolság jelölésével: Çorovoda (92 km), Poliçan (115 km), Berat (138 km), Ura Vajgurore (152 km).
Az ókorban görögül Apszosz (Αψός), latinul Apsus, illetve Assamus néven volt ismert. Forrásvidéke a délkelet-albániai rögvidéken, az Albán-Epirusz északi oldalán található, amelynek törmeléklejtőjébe az Osum forráspatakjai mély árkokat vágtak. Felső szakaszán folyása kelet–nyugati irányú, ezzel a Közép-albán-hegység vagy Çermenika déli peremét jelöli ki. A skrapari régiót elérve medre – a vele párhuzamosan futó Vjosáéhoz és Devolléhoz hasonlóan – északnyugati irányba fordul, majd a Tomorr- és az Ostravica-hegység közötti mély völgyben folyik tovább. Ezen a vidéken található a mintegy 15 kilométer hosszú Osum-szurdok (albán kanion i Osumit), amely az ország egyik leglátványosabb természeti formációja, túrázók és vadvízi evezősök kedvelt kirándulóhelye. Berat városa előtt az Osum völgye kiszélesedik, folyása lelassul, majd mintegy 20 kilométeres meanderezést követően a Devollal egyesülve a Seman viszi tovább a vizét.
