Wilhelm Grimm
Wilhelm Grimm
Született	Wilhelm Karl Grimm 1786. február 24. Hanau
Elhunyt	1859. december 16. Berlin
Állampolgársága	Hessen-Kassel Tartománygrófság[1] porosz
Házastársa	Dorothea Grimm
Gyermekei	Herman Grimm
Szülei	Philipp Grimm
Foglalkozása	lexikográfus antropológus könyvtáros író jogkönyvtáros gyermekkönyvíró neveléstudós nyelvész irodalomtudós germanista jogász egyetemi oktató mitográfus mesegyűjtő
Tisztsége	Frankfurti parlament tagja
Iskolái	Marburgi Egyetem Humboldt Egyetem
Sírhelye	Alter St.-Matthäus-Kirchhof Berlin
Wilhelm Grimm aláírása
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Grimm témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Wilhelm Carl Grimm (Hanau, 1786. február 24. – Berlin, 1859. december 16.) német író, irodalom- és nyelvtudós, monda- és mesegyűjtő. Jacob Grimm öccse, felesége Dorothea.

Élete

Élete nagyobb részét bátyja mellett töltötte. 1814-ben könyvtári titkár lett Kasselben, ahol 1825-ben megnősült. 1829-ben bátyjával Göttingenbe ment és 1837-ben ő is osztozott annak sorsában, azután együtt éltek Kasselben. 1841-ben a berlini akadémia tagjává választotta. Grimm búvárlatainak tárgyát különösen a középkori német költészet képezte. Főműve a Die deutsche Heldensage melynek alapját már az Altdeutsche Wälder című munkáiban vetette meg. Kisebb dolgozatait Gustav Hinrichs adta ki (Berlin, 1881-86, 4 kötet, az első kötetben rövid önéletírás van).

Művei

• Altdänische heldenlieder, Balladen u. Märchen, fordítás (Heidelberg, 1811)
• Über deutsche Runen (Göttingen, 1821)
• Grave Rudolf (uo. 1828, 2. kiad. 1844)
• Hildebrandslied (uo. 1830)
• Freidank (uo. 1834, 2. kiad. 1860)
• Rosengarten (uo. 1836)
• Rolandslied (uo. 1838)
• Werner vom Niederehein (uo. 1839)
• Goldene Schmiede (Berlin, 1840)
• Athis und Prophilias (uo. 1846)
• Silvester Konrad von Würzburgtól (Göttingen, 1841)
• Exhortatio ad plebem christianam. Glossae Cassellanae (Berlin, 1848)
• Altdeutsche Gespräche (uo. 1851)
• Die deutsche Heldensage (Göttingen, 1829, 2. kiad. Berlin, 1867; 3. kiad. Gütersloh, 1890)
• Zur Geschichte des Reims (Berlin, 1852)
• Über deutsche Runen (Göttingen, 1821)
• Über Freidank (Berlin, 1840)

Fontosabb magyar szövegkiadások

• Gyermek- és családi mesék; ford., utószó Adamik Lajos és Márton László; Magvető, Budapest, 1989
• Jacob és Wilhelm Grimm összes meséi; ford., utószó Adamik Lajos és Márton László; Merényi, Budapest, 1998
• Német mondák; ford. Adamik Lajos, Márton László; Kalligram, Pozsony, 2009
• Az oroszlán és a béka. Ismeretlen Grimm-mesék; ford. Adamik Lajos, Márton László; Kalligram, Budapest, 2016

Galéria

• 
  Wilhelm Grimm
• 
  Jacob Grimm
• 
  Wilhelm és Jacob Grimm sírja

Jegyzetek

Források

• Bokor József (szerk.). Grimm, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X