| Vivodina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Ozaly |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Biserka Vranić |
| Irányítószám | 47283 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 75 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 310 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 40′, k. h. 15° 24′Koordináták: é. sz. 45° 40′, k. h. 15° 24′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vivodina falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Ozalyhoz tartozik.
Károlyvárostól 24 km-re, községközpontjától 10 km-re északnyugatra a zsumberki-hegység egyik magaslatán fekszik. Nagyszerű kilátás nyílik innen a környező falvakra, erdőkre és szőlőhegyekre, melyek közt 25 kis falu és település bújik meg. Dombon álló plébániatemploma uralja a vidék látképét, mely régóta híres szőlőültetvényeiről, borászatáról és gyümölcstermesztéséről.
Vivodina a vidék egyik legősibb települése, melyet már 1321-ben említenek Babonics István fiainak Jánosnak, Györgynek, Dénesnek és Pálnak adománylevelében, mely szerint ezt a területet a kostanjevici kolostornak adományozták. Vivodina egyházilag a 14. század közepéig a zágrábi püspökség goricai főesperességéhez tartozott. Ekkor Lipold nevű plébánosát kizárták az egyházból, mivel nem akart tizedet fizetni és a plébániát a kostanjevicai kolostor apátjának rendelték alá, ahová egészen 1797-ig tartozott. A templomban egészen a 17. század közepéig szláv nyelven folyt a misézés. 1753 és 1757 között a krasnicai birtok úrnője Vojnovich-Jelacsich bárónő felépíttette az új barokk Szent Lőrinc templomot, mely attól kezdve ismét plébániatemplom lett. A 19. században megnyílt az iskola. 1859-ben felépült a plébánia új épülete. 1862-ig az új iskola felépüléséig az iskola a régi plébánia épületében működött. A rendelkezésre álló források arról tanúskodnak, hogy a környék lakói már a középkorban is bortermeléssel foglalkoztak. Az 1550-től az 1776-ig terjedő időszakból fennmaradt, a zágrábi országos levéltárban őrzött dokumentumok között 32 olyan adásvételi szerződés található, amelyek szerint a környék lakói szőlőskerteket adtak vagy ajándékoztak el. A falunak 1857-ben 14, 1910-ben 53 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2011-ben 76 lakosa volt.
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 14 | 35 | 46 | 50 | 55 | 53 | 58 | 45 | 37 | 46 | 51 | 41 | 44 | 56 | 75 | 76 |
