Torremaggiore | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Olaszország | ||
Régió | Puglia | ||
Megye | Foggia (FG) | ||
Irányítószám | 71017 | ||
Körzethívószám | 0882 | ||
Forgalmi rendszám | FG | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 16 514 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 81,6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 169 m | ||
Terület | 208 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 41° 40′ 60″, k. h. 15° 16′ 60″41.683333°N 15.283333°EKoordináták: é. sz. 41° 40′ 60″, k. h. 15° 16′ 60″41.683333°N 15.283333°E | |||
Elhelyezkedése Foggia térképén | |||
Torremaggiore weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Torremaggiore témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Torremaggiore város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, Foggia megyében.
A Tavoliere delle Puglién fekszik San Severo várostól nyugatra.
A régi város a Castel Fiorentino erődítmény körül alakult ki, melyet 1018-ban építettek a bizánciak. A normannok érkezésével Dél-Olaszországba a Szicíliai Királyság lett. A városban halt meg 1250. december 13-án II. Frigyes német-római császár, szicíliai király.
1255-ben a várost IV. Sándor pápa csapatai foglalták el, a lakosság nagy része pedig a közeli bencés kolostorba menekült. Később engedélyt kaptak új település alapítására, amelyet Codacchiónak neveztek el, majd további menekültek érkezésével átkeresztelték Terra Maiorisnak (jelentése Nagy Föld), mely napjaink városának magját képezi.
A középkorban a Sangro grófok birtoka volt. A város nagy része elpusztult az 1627-es földrengésben.
1925. augusztus 25-én épült meg Torremaggiore és San Severo között az első olaszországi villamosvonal.
A lakosság számának alakulása: