Toni Kroos | |||||||||||||||||||||
Toni Kroos a Real Madrid a színeiben 2018-ban | |||||||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||||||
Teljes név | Toni Kroos | ||||||||||||||||||||
Születési dátum | 1990. január 4. (34 éves) | ||||||||||||||||||||
Születési hely | Greifswald, NDK | ||||||||||||||||||||
Állampolgárság | német | ||||||||||||||||||||
Magasság | 180 cm | ||||||||||||||||||||
Testtömeg | 78 kg | ||||||||||||||||||||
Poszt | középpályás | ||||||||||||||||||||
Klubadatok | |||||||||||||||||||||
Jelenlegi klubja | Real Madrid | ||||||||||||||||||||
Mezszám | 8 | ||||||||||||||||||||
Junior klubok | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
Válogatottság2 | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2023. január 22. 2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma: 2021. június 29. | |||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Toni Kroos témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||
|
Toni Kroos (Greifswald, NDK, 1990. január 4. –) világbajnok német válogatott labdarúgó, aki 2014-től a spanyol Real Madrid középpályása.[1][2]
17 évesen került a Bayern München első csapatához, ahol már számoltak vele. Ezek után 18 hónapra kölcsönben a Bayer Leverkusen játékosa volt. 2013-ban bajnokok ligáját nyert a bajor csapattal, majd 2014-ben a világbajnokságot is a német válogatottal.[3] Ezek után 6 évre aláírt a Real Madrid csapatához.
A nemzeti csapatban felnőtt szinten 2010-ben debütált, amellyel bronzérmet szerzett a 2010-es labdarúgó-világbajnokságon és a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságon. Miután 2014-ben világbajnok lett, ő lett az első (és egyetlen) labdarúgó, aki Kelet-Németországban született és világbajnok lett.[4][5]
Toni Kroos 1990-ben született Greifswaldban, akkor még Kelet-Németország területén és a helyi labdarúgócsapatban kezdte meg a pályafutását, később átigazolt a Hansa Rostock ifjúsági csapatához. A fiatalok között keltette föl Európa szerte a megfigyelők érdeklődését – a Schalke és a Werder Bremen mellett a Chelsea is érdeklődött iránta.[6] 2006 tavaszán azonban az U17-es válogatott tagjaként a Bayern Münchenhez való költözés mellett döntött, ahol először a juniorok között vetették számításba.[7]
A 2007–08-as szezonban 17 évesen felkerült a Bayern felnőttcsapatába.[8] 2007. szeptember 26-án debütált az Energie Cottbus elleni 5–0-s vereségben, és kétszer is gólpasszt jegyzett a találkozón, csereként beállva. Akkor ő volt a valaha volt legfiatalabb játékos, aki profi meccsen képviselte a Bayernt, 17 évesen és 265 naposan. Ezt a rekordot azóta, 2010-ben David Alaba megdöntötte.[9] Október 25-én a szerb Crvena zvezda vendégeként az UEFA-kupa bemutatkozása alkalmával a 81. percben csereként lépett pályára, majd gólpasszt adott Miroslav Klosének és később megszerezte a győztes gólt is.[10] Emellett a Bayern II-ben is rendszeresen játszott.
A 2008–09-es évad első felében ritkábban kapott már csak lehetőséget. 2008. november 5-én volt ott először a Bajnokok Ligájában az olasz Fiorentina ellen a csoportkör negyedik játéknapján.[11]
2009. január 31-én a Bayer Leverkusen bejelentette, hogy 18 hónapra kölcsönveszi Kroos-t.[12] Február 28-án debütált csereként a Hannover 96 elleni 1–0-s vereségben. 2009. április 18-án megszerezte első Bundesliga-gólját a VfL Wolfsburg ellen 2–1-re elveszített meccsen.[13] Május 30-án pályán volt a Werder Bremen elleni 2009-es német kupa döntőben, ahol a Leverkusen 1–0-ra kikapott.[14] A 2008–09-es szezonban Kroos 13 alkalommal jutott szerephez, és egyszer volt eredményes.
A 2009–10-es idény alapemberként szerepelt a keretben, és egy kivételével minden Bundesliga-mérkőzésen ott volt. Teljesítményének elismeréseképpen 2009 decemberében és 2010 januárjában a "Hónap játékosának" járó díjat is elnyerte.[15] Összesen 33 meccsen 9 góllal és 12 gólpasszal zárta a statisztikákat.
Mindkét évét figyelembe véve 48 mérkőzésen 10 alkalommal talált az ellenfelek kapujába.[16]
2010 nyarán, a Bayer Leverkusennél töltött kölcsönének lejártakor visszatért a Bayern Münchenhez.[17] Eleinte is óriási jövőt jósoltak neki fantasztikus irányító képességei miatt. „Toni egyszer válogatott játékos lesz. Ő egy igazi futballista, nagyon jó ösztönökkel. A pályán mindig a helyes döntést hozza meg, anélkül, hogy azt külön megmondanák neki” – mondta anno Ottmar Hitzfeld az ifjú reménységről.[18]
2010. augusztus 16-án a Germania Windeck ellen kezdett a német kupa első fordulójában és megszerezte a harmadik gólját a 4–0-s győzelem során. Október 29-én megszerezte első bajnoki találatát a klub színeiben, amikor 4–1-re legyőzték a Freiburgot.[19]
A 2011–12-es időszakban Jupp Heynckes, korábbi edzője irányítása alatt a Bayern alapembere lett,[20] és jól együtt tudott működni a középpályán Bastian Schweinsteigerrel. A 2012-es BL-döntőben is lehetőséghez jutott. Itt a Bayernt tizenegyesekkel verte meg a Chelsea együttese az Allianz Arénában.[21]
A 2012–13-as években első Bajnokok Ligája-találatát is megszerezte a spanyol Valencia elleni nyitócsoportmérkőzésén.[22] Miután a Juventus elleni negyeddöntőjének első mérkőzésén megsérült, nem volt bevethető a szezon hátralévő részében,[23] és így nem lehetett ott a végül sikeresen megvívott 2013-as Bajnokok Ligája döntőben és a német kupa fináléjában sem.
A 2013–14-es szezon kezdetére felépült és visszatért. 2013. október 4-én megszerezte első gólját a szezonban korábbi klubja, a Bayer Leverkusen elleni 1–1-es döntetlen során a ligában.[24] 2013. december 17-én a FIFA-klubvilágbajnokság döntőben a csapata 2–0-ra legyőzte a Raja Casablancát.[25] 2014. február 19-én megszerezte második gólját a szezonban az Arsenal elleni 2–0-s Bajnokok Ligája-győzelem során.[26] Március 25-én újból eredményes tudott lenni a Hertha BSC ellen 3–1-re megnyert meccsen, amivel a Bayern megszilárdította vezetését a tabellán.[27]
A spanyol Real Madrid 2014. július 17-én délelőtt bejelentette, hogy megegyezett a Bayern Münchennel Kroos átigazolásáról.[28] A világbajnok német középpályás hat évre, 2020-ig írt alá a királyi gárdához. Az ára körülbelül 25 millió euró volt.[29][30] Ezzel ő lett az egyesület történetének kilencedik német nemzetiségű labdarúgója.[31] 2014. augusztus 12-én mutatkozott be a Sevilla ellen a 2014-es UEFA-szuperkupában és egyből megnyerte első trófeáját a klub alkalmazásában.[32][33] November 8-án Kroos megszerezte első gólját a habfehér mezben a Rayo Vallecano ellen hazai pályán 5–1-re megnyert összecsapáson.[34] Decemberben segített a csapatnak megnyerni a 2014-es FIFA-klubvilágbajnokságot, gólpasszok tekintetében pedig ő lett a legeredményesebb.[35] Beválasztották a FIFPro World XI-be[36] és az "UEFA Év csapatának" helyére is esélyes volt.
2015-ben Carlo Ancelottit Rafa Benítez váltotta a madridi kispadon, azonban Benítezt a szezon közepén már Zinedine Zidane pótolta,[37] akinél Kroos továbbra is kulcsfontosságú középpályás volt. Rendszeres kezdő volt, amikor a csapat megnyerte a 2016-os Bajnokok Ligáját is büntetőkkel a városi rivális Atlético Madrid ellen.[38] Ez azt is jelentette, hogy Kroos lett az első német labdarúgó, aki két klubbal emelte magasba a BL-sergleget.[39]
2016. október 12-én új, 2022-ig szóló szerződést írt alá[40] és az év végére több díjra is jelölték.[41] Ő szerezte a Real győztes gólját a Celta Vigo elleni meccs 81. percében, amikor 2–1-re megnyerték első hazai meccsüket a La Liga-évadban.[42] Rendszeres kezdő maradt továbbra is. A Real megnyerte a 2016–17-es La Ligát,[43] majd megvédte címét a Bajnokok Ligájában is.[44] Ő lett az első német játékos, aki háromszor nyerte el a trófeát.[45] A kiírásban ő volt az a labdarúgó, akit Zidane a legtöbbször szerepeltett.[46]
A 2017–18-as Bajnokok Ligája során tizenkét alkalommal lépett pályára. A 2018. május 26-án tartott döntőben az angol Liverpool ellen 3–1 arányban nyertek, amivel a Real az összesített 13. Bajnokok Ligája trófeáját nyerte el.[47]
2018. december 22-én Kroos megnyerte rekordnak számító ötödik FIFA-klubvilágbajnokságát, miután csapata 4–1-re legyőzte az arab El-Ajn FC-t a döntőben.[48] 2019. május 20-án megállapodott egy 2023-ig szóló új kontraktusban.[49] 2019. augusztus 17-én megnyitotta a gólok számát a La Liga szezonnyitóján a Celta Vigo elleni 3–1-es találkozón.[50] 2019. október 22-én a 100. Bajnokok Ligája fellépésén győztes gólt ünnepelhetett[51] a török Galatasaray ellen 1–0-ra megnyert meccsen.[52]
2020. január 8-án megszerezte első spanyol szuperkupa-gólját a Valencia ellen szögletrúgásból a 2019–20-as kupaévad rijádi elődöntőjében és ezzel 3–1-re nyertek.[53] Február 16-án Kroos ismét gólt lőtt a Celta ellen, ezúttal a otthoni közönség előtt a Santiagu Bernabéuban elért 2–2-es döntetlenben.[54] Ez volt a hatodik gólja a galíciai klub ellen, ami azt jelentette, hogy többet szerzett ellenük, mint bármely más csapat ellenfeleként profi pályafutása során.[55]
A koronavírus-világjárvány által súlytott idény Kroos addigi legeredményesebb szezonjának számított.
2021. április 10-én Kroos megszerezte első El Clásico-gólját a legendás viadalon az FC Barcelona ellen, amely a 28. percben szabadrúgásból született.[56] A 2021–22-es Bajnokok Ligájában már az ötödik címét szerezte meg, tizenkét meccsen két góllal hozzájárulva a végső sikerhez,[57] amit 2022 májusában sikeresen megvívtak a Liverpool elleni 1–0-val.[58]
2022. augusztus 10-én a 2022–23-as szezon elején negyedik UEFA-szuperkupáját nyerte a német Eintracht Frankfurt ellen.[59] Ez a meccs azért is volt meghatározó az ő számára, mivel ez volt az utolsó alkalom, hogy a szurkolók által KCM néven ismert trió (Kroos, Casemiro és Modrić) utoljára kezdett együtt.[60] Casemiro egy héttel később a Manchester Unitedhez igazolt.[61] A Bajnokok Ligája első játéknapján Kroos megkapta az "UEFA – A mérkőzés embere" címet a skót Celtic ellen nyújtott teljesítményéért idegenben.[62] Szeptember 11-én először volt a Real Madrid csapatkapitánya a Mallorca elleni 4–1-re megnyert hazai mérkőzésen,[63] miután Karim Benzema megsérült, a helyettesei pedig mind a kispadon kezdtek.[64]
Október 16-án 250. La Liga-mérkőzését játszotta a FC Barcelona elleni 3–1-es El Clásico-győzelmen.[65] Október 30-án megkapta profi pályafutása első piros lapját a Girona elleni hazai 1–1-es döntetlen alkalmával.[66][67]
Többszörös német utánpótlás-válogatott, egészen az U16-os korosztálytól kezdve.[68]
2010 januárjában Kroost először hívták be a felnőtt német válogatottba, egy sindelfingeni edzésre,[69] és bekerült a következő, 2010. március 3-i, Argentína elleni barátságos meccsre, amelyen bemutatkozhatott a címeres mezben.[70]
Végül beválasztották Joachim Löw szövetségi kapitány 23 fős keretébe a 2010-es dél-afrikai világbajnokságra utazók közé.[71] A vb-n debütált Németország utolsó, Ghána elleni csoportmérkőzésén, a 80. percben váltotta Bastian Schweinsteigert. További csereként lépett pályára az Argentína elleni negyeddöntőben, a Spanyolország elleni elődöntőben és a bronzéremért vívott harcban is Uruguay ellen.[72]
Kroos rendszeres kezdőként lépett pályára a 2012-es Európa-bajnokság selejtezőin.[73] Németország megnyerte mind a tíz selejtezőmérkőzést az "A" csoportban.[74] Miután a részvétel már biztosított volt, Kroos megszerezte első két válogatott gólját is, mindkettőt erős jobb lábbal. Teljesítményéről Löw elismerően beszélt több alkalommal is.[75] Németországot a tornán 2012. június 28-án állította meg Olaszország, ahol kezdő volt és ahol 1–2 arányban maradtak alul az elődöntőben.[76]
A 2014-es világbajnokság selejtezőjében kétszer is eredményes volt az Ír Köztársaság ellen fölényes, 6–1-es győzelemben Dublinban.[77] 2013. szeptember 6-án megszerezte a csapata második gólját az Ausztria elleni 3–0-s győzelem során. A végleges torna keretébe is bejutott. A csapat nyitómérkőzésén, a Portugália elleni 4–0-s sikerben Mats Hummelsnek adott gólpasszt a második gól előtt.[78] A házigazda Brazília elleni elődöntőben két gólt szerzett, mindössze két perc különbséggel a 7–1-re megnyert történelmi összecsapáson.[79][80] A brazilok Garçomnak (portugálul: pincér) kezdték becézték, mivel precízen juttatta el a legtöbb passzt a csatároknak.[81] A döntőben Mario Götze 113. percen lőtt góljával 1–0-ra megnyerték a világbajnokságot Argentína ellen.[82]
Július 11-én felkerült a torna legjobb játékosának járó Aranylabda-díj tízfős listájára.[83] A Castrol Performance Index hivatalos statisztikai elemző cég Kroost a 2014-es torna legjobb játékosának minősítette, 9,79 ponttal a maximálisan megszerezhető 10-ből.[84][85]
A 15. alkalommal megrendezett, 2016-os franciaországi Európa-bajnokságon a is német válogatott tagja volt.[86] Majdnem végigjátszotta az összes mérkőzést, és az Ukrajna elleni első meccsen előkészítette a németek első gólját. Az Olaszország elleni negyeddöntőben ő volt az első német, aki büntetőt végzett a tizenegyespárbajban.[87][88] A csapat végül a rendező, és későbbi döntős[89] Franciaországtól kapott ki az elődöntőben.[90] A torna után beválasztották az "Év csapatába" két honfitársa mellett.[91]
2018. június 4-én bekerült Németország végső, 23 fős keretébe a 2018-as oroszországi világbajnokságra.[92] Június 23-án egy szabadrúgásból gólt szerzett a 95. percben Svédország ellen, így kialakítva a 2–1-es győzelmet.[93] Németország azonban ezzel az egy sikerrel az "F" jelű kvartett utolsó, 4. helyén végzett és búcsúzott a vb-től.[94][95]
2020. október 13-án 100. válogatottságát[96] ünnepelte a Svájc ellen elért 3–3-as döntetlenben a 2020–21-es Nemzetek Ligája sorozatban.[97]
2021. május 19-én kihirdették a német keretet a 2020-as Eb-re, amelyen szintén ott volt.[98]
Három nappal azután, hogy 0–2-re kikaptak a későbbi döntős Anglia ellen,[99] 2021. július 2-án bejelentette, hogy visszavonul a válogatottól[100][101] 106 jegyzett mérkőzéssel és 17 góllal a 2010 és 2021 között tartó időszakban.[102]
2024 februárjában bejelentette, hogy visszatér a válogatottba, hogy részt vehessen az Európa-bajnokságon.
Legutóbb: 2022. április 17-én lett frissítve.
Klub | Szezon | League | Nemzeti kupa | Nemzetközi kupa | Egyéb | Összesen | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Bajnokság | Mérk. | Gólok | Mérk. | Gólok | Mérk. | Gólok | Mérk. | Gólok | Mérk. | Gólok | ||
Bayern München II | 2007–08 | Regionalliga Süd | 12 | 3 | — | — | — | 12 | 3 | |||
2008–09 | 3. Liga | 1 | 1 | — | — | — | 1 | 1 | ||||
Bayern München II összesen | 13 | 4 | — | — | — | 13 | 4 | |||||
Bayern München | 2007–08 | Bundesliga | 12 | 0 | 2 | 0 | 6 | 1 | — | 20 | 1 | |
2008–09 | 7 | 0 | 1 | 1 | 1 | 0 | — | 9 | 1 | |||
2010–11 | 27 | 1 | 3 | 1 | 7 | 1 | — | 37 | 3 | |||
2011–12 | 31 | 4 | 6 | 1 | 14 | 2 | — | 51 | 7 | |||
2012–13 | 24 | 6 | 3 | 0 | 9 | 3 | 1 | 0 | 37 | 9 | ||
2013–14 | 29 | 2 | 6 | 1 | 12 | 1 | 4 | 0 | 51 | 4 | ||
Bayern München összesen | 130 | 13 | 21 | 4 | 49 | 8 | 5 | 0 | 205 | 25 | ||
Bayer Leverkusen (kölcsönben) | 2008–09 | Bundesliga | 10 | 1 | 3 | 0 | — | — | 13 | 1 | ||
2009–10 | 33 | 9 | 2 | 0 | — | — | 35 | 9 | ||||
Bayer Leverkusen összesen | 43 | 10 | 5 | 0 | — | — | 48 | 10 | ||||
Real Madrid | 2014–15 | La Liga | 36 | 2 | 2 | 0 | 12 | 0 | 5 | 0 | 55 | 2 |
2015–16 | 32 | 1 | 0 | 0 | 12 | 0 | — | 44 | 1 | |||
2016–17 | 29 | 3 | 5 | 0 | 12 | 1 | 2 | 0 | 48 | 4 | ||
2017–18 | 27 | 5 | 0 | 0 | 12 | 0 | 4 | 0 | 43 | 5 | ||
2018–19 | 28 | 0 | 4 | 0 | 8 | 1 | 3 | 0 | 43 | 1 | ||
2019–20 | 35 | 4 | 2 | 0 | 6 | 1 | 2 | 1 | 45 | 6 | ||
2020–21 | 28 | 3 | 1 | 0 | 12 | 0 | 1 | 0 | 42 | 3 | ||
2021–22 | 22 | 1 | 3 | 0 | 9 | 2 | 2 | 0 | 36 | 3 | ||
Real Madrid összesen | 237 | 19 | 17 | 0 | 83 | 5 | 19 | 1 | 356 | 25 | ||
Teljes karrier | 423 | 46 | 43 | 4 | 132 | 13 | 24 | 1 | 622 | 64 |
Legutóbb: 2021. június 29-én lett frissítve.
Nemzeti csapat | Év | Mérk. | Gólok |
---|---|---|---|
Németország | |||
2010 | 13 | 0 | |
2011 | 11 | 2 | |
2012 | 10 | 2 | |
2013 | 7 | 1 | |
2014 | 16 | 4 | |
2015 | 5 | 0 | |
2016 | 12 | 3 | |
2017 | 6 | 0 | |
2018 | 11 | 2 | |
2019 | 5 | 3 | |
2020 | 5 | 0 | |
2021 | 5 | 0 | |
Összesen | 106 | 17 |
2019. november 16-i állapot szerint.