Ez a szócikk a költőről, Babits Mihály feleségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Török Sophie (egyértelműsítő lap).
Tanner Ilona
Török Sophie, Ádáz kutya és Babits Mihály esztergomi házuk előtt
Török Sophie, Ádáz kutya és Babits Mihály esztergomi házuk előtt
Élete
Született 1895. december 10.
Budapest
Elhunyt 1955. január 28. (59 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Nemzetiség magyar
Szülei Tanner Béla
Weiszbrunner Antónia
Házastársa Babits Mihály (1921–1941)
Gyermekei Babits Ildikó
Pályafutása
Írói álneve Török Sophie
Jellemző műfaj(ok) vers, novella, regény
Első műve Asszony a karosszékben (versek, [1929])
Irodalmi díjai Baumgarten-díj, 1946
A Wikimédia Commons tartalmaz Tanner Ilona témájú médiaállományokat.

Török Sophie, született Tanner Ilona, teljes nevén: Tanner Ilona Irén Lujza Kamilla (Budapest, Kőbánya, 1895. december 10.[1]Budapest, 1955. január 28.[2]) Baumgarten-díjas író, költő, Babits Mihály felesége, Babits Ildikó anyja.

Élete

Római katolikus családban született, édesapja Tanner Béla kassaújfalui születésű kereskedői könyvelő, édesanyja a pozsonyi születésű Weiszbrunner Antónia volt.

Iskoláit a fővárosban végezte, majd a Külügyminisztérium tisztviselője lett. 1921. január 15-én Budapesten házasságot kötött Babits Mihállyal[3] (korábban Szabó Lőrinc menyasszonya volt). Gyermekük nem született, de 1928-ban testvérének csecsemő kisgyermekét, Babits Ildikót titokban örökbe fogadták és a sajátjukként nevelték.

Babits Mihály halála után Ilona néhány év alatt testileg és lelkileg is összeomlott. Bár lányával az ötvenes évek közepéig együtt éltek, kapcsolatuk már nem a régi volt.[4]

Halála előtt Ilona kitagadta gyermekét az örökségből. Több forrás szerint ekkor már nem tudhatta, mit ír alá, és a kitagadás mögött a Babits-örökség kezelői álltak, akik így érték el, hogy Babits Ildikótól elkerüljön a teljes Babits-hagyaték.[5]

Első versei: A Hét, illetve az Új Idők hasábjain jelentek meg, házassága után a Nyugat (folyóirat) közölte rendszeresen verseit, kritikáit és néhány novelláját.

Verseiben a tépelődő, vívódó női lélek fájdalmait szólaltatta meg. Szabadversei szélsőséges énképet sugároznak: a mély önmegvetés és a kritikátlan önimádat skáláján minden szín megtalálható bennük. Prózája a modern női lélek sokoldalú, érzékeny rajzát mutatja.

Babits Mihály és Tanner Ilona sírja Budapesten a Kerepesi temetőben

Művei

Jegyzetek

  1. Születése bejegyezve a Budapest. VIII. ker. polgári születési akv. 1811/1895 folyószáma alatt.
  2. Halálesete bejegyezve a Budapest XII. ker. polgári halotti akv. 137/1955 folyószáma alatt.
  3. A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. polgári házassági akv. 57/1921 folyószáma alatt.
  4. Lakatos István: Özvegy és leánya. konyvtar.dia.hu. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  5. Koháry Sarolta interjú 2004/09. beszelo.c3.hu. (Hozzáférés: 2020. március 11.)

Források

További információk

Szépirodalmi feldolgozások