Szirma | |
Közigazgatás | |
Település | Miskolc |
Alapítás ideje | 1343 (első említés) |
Városhoz csatolás | 1950 |
Irányítószám | 3521 |
Népesség | |
Teljes népesség | 4235 fő (2008)[1] +/- |
Földrajzi adatok | |
Távolság a központtól | 3 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 04′ 19″, k. h. 20° 49′ 41″48.071944°N 20.828056°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 19″, k. h. 20° 49′ 41″48.071944°N 20.828056°E | |
Szirma weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szirma témájú médiaállományokat. |
Szirma egykor önálló község, 1950-től Miskolc városrésze, a Miskolci járásban. Manapság kedvelt, békés kertváros.
Miskolctól 3 kilométerre délkeletre, az Alföld szélén, sík vidéken helyezkedik el, nem messze az M30-as autópálya déli leágazásától. Főutcája a 3604-es út, az köti össze Miskolc központjával és a déli szomszédságában fekvő Kistokajjal is.
Közösségi közlekedéssel a miskolci Búza térről induló 3-as és 45-ös jelzésű autóbuszokkal érhető el.
A község Árpád-kori, az első hiteles adat 1343-ból származik, ekkor Serymeként említik. Kezdetben a Miskóc nemzetség birtoka volt, a 14. században került a Szirmay család birtokába. A 16–17. század fordulójától hódoltsági terület volt. A településen a református vallás hamar terjedt, 1598-ban már önálló egyháza volt. (Már az 1595-ös összeírás szerint is volt templomuk.) Szirma lakói 1674-ben kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, mert a török állandó zaklatása, valamint a Sajó gyakori árvizei elűzték őket; legtöbbjük a nem messzi fekvő Alsókelecsénybe költözött. Szirma a Rákóczi-szabadságharc bukása után népesült be ismét, református lakókkal. A 18. században alig laktak a faluban, ami 1736-ban csupán 72 házból állt. A település Miskolchoz közeli fekvése jelentős szerepet játszott Miskolc mezőgazdasági, elsősorban zöldséggel való ellátásában. Szirma kisközségnek 1891-ben 1315 magyar lakosa volt.[2] Az addig önálló községet 1950-ben csatolták Miskolchoz.