| Shirley Booth | |
 | |
| Shirley Booth 1950-ben | |
| Született | Thelma Marjorie Ford 1898. augusztus 30.[1][2][3][4][5] Brooklyn |
| Elhunyt | 1992. október 16. (94 évesen)[1][2][3][4][5] Chatham |
| Állampolgársága | amerikai |
| Házastársa | Edward F. Gardner (1929-1942) (elvált) William Baker (1943-1951) (haláláig) |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | – |
| Halál oka | betegség |
| Sírhelye | Mount Hebron Cemetery |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1925–1974 |
| Híres szerepei | Lola (Térj vissza, kicsi Sheba!) Hazel (Hazel) |
| Díjai | |
| Oscar-díjak | |
| Golden Globe-díjak | |
| Legjobb női főszereplő (filmdráma) Térj vissza, kicsi Sheba! (1953) | |
| Tony-díjak | |
| Legjobb női főszereplő színdarabban Térj vissza, kicsi Sheba! (1950) The Time of The Cuckoo (1953) Legjobb női mellékszereplő színdarabban Goodbye, My Fancy (1949) | |
| Emmy-díjak | |
| Legjobb női főszereplő (vígjátéksorozat) Hazel (1962, 1963) | |
| További díjak | |
| Csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán Donaldson Awards | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Shirley Booth témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Shirley Booth (Brooklyn, 1898. augusztus 30. – North Chatham, Massachusetts, 1992. október 16.) Oscar-díjas, Emmy-díjas és Golden Globe-díjas amerikai színésznő. Az első színésznő volt a filmtörténetben, aki az első filmjével Oscar-díjat nyert. A színházban, a filmekben és a televízióban is elismerték.[j 1]
1898-ban született Thelma Booth Ford néven New Yorkban. Egy húga volt, Jean Valentine Ford (sz. 1914). Booth közel állt édesanyjához, Virginia Fordhoz. Édesapja, Albert James Ford, értékesítőként dolgozott egy vállalatnál. Szigorú emberként ismerték. Mikor Booth eldöntötte, hogy színészi pályára lép, apja ellene volt, ezért a lány megszökött otthonról. Shirley Booth néven kezdett színészkedni, mert az édesapja nem engedte, hogy a családjuk nevét használja. A szülők később elváltak, az édesapja újranősült, az édesanyja 1933-ban elhunyt. Booth többet nem hallott az apjáról.[6][7]
Booth egy környékbeli színházban debütált. A Broadway színpadán először 1925-ben bukkant fel a Hell's Bells című darabban – ugyanezen színpadi műben szerepelt az ifjú Humphrey Bogart is. Booth kisebb szerepek után első sikerét a Three Man On a Horse című komédiában érte el, amiben egy gengszter szeretőjét alakította. Hamarosan a Broadway egyik legkiválóbb színésznője lett olyan szerepekkel, mint kíváncsiskodó fényképész (The Philadelphia Story), csípősségre hajlamos írónő (My Sister Eileen), antifasiszta tanár (Tomorrow the World) és pletykalapokon meggazdagodó rovatvezető (Hollywood Pinafore).[8] 1949-ben Tony-díjat nyert a Goodbye My Fancy komédiával, ahogy a rá következő évben is a Come Back, Little Sheba (az eredeti Térj vissza, kicsi Sheba) színdarabbal. Utolsó Tony-díjával 1953-ban jutalmazták (The Time of The Cuckoo).
Booth-nak csupán öt filmje volt. 1952-ben Oscar-díjat nyert a Térj vissza, kicsi Sheba! filmre adaptált változatával, így ő számított az első színésznőnek a filmtörténetben, aki az első filmjével Oscart nyert.[j 2][7] Később jelentkezett a Velence, nyár, szerelem és A tudás irodája filmek szerepeire, de mindkettőt Katharine Hepburn kapta meg.[7]
Másik jelentős és egyben utolsó filmje, a Házasságszerző a Hello, Dolly! adaptációja volt.[forrás?] Shirley Booth elismerő kritikákat kapott, s egy interjú során azt nyilatkozta: „Szerencsés vagyok. Jellemeket játszom, és nem típusokat. Nem érdekel, milyen a szerep, amíg az egy olyan ember, aki engem érdekel és be akarom őt mutatni”.[8]
A hatvanas években Booth a televízió felé fordult, és hírneve elérte a tetőpontját. A fegyelmezetlen, de szeretnivaló szobalány, Hazel szerepe két Emmy-díjat hozott Shirley Booth-nak.
Első házassága nem volt szerencsés: férje, Ed Gardner (szintén színész), sokat ivott és rendszeresen csalta feleségét, így kapcsolatuk válásban végződött 1942-ben. 1943-ban feleségül ment William Bakerhez, aki bankár volt, és kedvesen bánt Booth-szal. Váratlanul halt meg 1951-ben, a színésznő éppen egy meghallgatáson volt. Nem született gyermeke egyik házasságból sem.[7][6]
1974-ben Booth nyugdíjba vonult, hátralévő éveit házi kedvencével, egy pudlival töltötte. Utolsó éveiben szívproblémákkal küzdött, 1992-ben tért örök nyugovóra. Érdekesség, hogy a színésznő filmiparba lépésének kezdetén majdnem tíz évet letagadott a korából, s az újságok is 1907-et jegyezték születési dátumának. Halála után hozták nyilvánosságra a valódi évszámot.[7]
Szerepei a Broadwayen
Filmek
| Év | Cím | Szerep |
|---|---|---|
| 1952 | Térj vissza, kicsi Sheba! | Lola |
| 1953 | Main Street to Broadway | Önmaga |
| 1954 | About Mrs. Leslie | Mrs. Vivien Leslie |
| 1958 | Hot Spell | Alma Duval |
| 1958 | Házasságszerző | Dolly Levi |
Televíziós szerepek
| Év | Cím | Szerep |
|---|---|---|
| 1954-1961 | The United States Steel Hour | Eunice és Jenny Libbert (két epizód) |
| 1957 | Playhouse 90 | Perle Mesta |
| 1961–1966 | Hazel | Hazel Burke |
| 1966 | CBS Playhouse | Amanda Wingfield |
| 1967 | CBS Playhouse | Heloise Michaud |
| 1968 | The Smugglers | Mrs. Hudson |
| 1973 | A Touch of Grace | Grace Simpson |
| 1974 | Mikulás szabadságon | Mrs. Claus hangja |
