| PZL | |
 | |
| A PZL varsói fő üzemcsarnoka az 1939-es német támadás után | |
| Típus | repülőgépgyár |
| Alapítva | 1928 |
| Megszűnt | 1939 |
| Székhely | Varsó |
| Iparág | repülőgépipar |
 A Wikimédia Commons tartalmaz PZL témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A PZL[1] (lengyelül: PZL – Państwowe Zakłady Lotnicze, magyarul: Állami Repülőgépgyárak) a második világháború előtti időszak legjelentősebb lengyel repülőgépgyára volt, mely 1928–1939 között működött. A PZL elnevezést azonban a második világháború utáni államosított lengyel repülőgépipar is megtartotta és a hagyományokra utalva mint márkanevet használta. 1989-től a repülőgépgyárak önállóvá váltak, de az egyes gyártók továbbra használják a PZL elnevezést. A PZL Mielec vállalat esetében a PZL a Polskie Zakłady Lotnicze (Lengyel Repülőgépgyárak) elnevezés rövidítése.
A lengyel Állami Repülőgépgyárakat 1928-ban alapították a korábbi Központi Repülőgép Műhelyek alapjain. Az 1930-as évek legjelentősebb lengyel repülőgépgyártó vállalata volt. Első gyártmánya a licenc alapján gyártott francia PZL-SPAD S.61 volt. A gyár fejlődése szempontjából azonban sokkal jelentősebb volt a Wibault 70 licenc-gyártása, amellyel a PZL elsajátította a fémépítésű repülőgépek gyártástechnológiáját. A gyár konstruktőre, Zygmunt Puławski 1928-ban tervezte első repülőgépét, a PZL P.1 vadászrepülőgépet. Ezt követte a csillagmotoros PZL P.6, amely még szintén prototípus maradt. A P.6 továbbfejlesztésével alakították ki a PZL P.7, majd a PZL P.11 vadászrepülőgépeket, amelyeket sorozatban is gyártottak és 1939-ig a lengyel légierő alapvető vadászrepülőgép-típusai voltak. A P-sorozat utolsó tagja, a PZL P.24 már csak jóval Puławski 1931-es halálát követően készült el, és csak exportra gyártotta a PZL. Az 1930-as évek sikeres konstrukciói voltak a sorozatban gyártott PZL.23 Karaś felderítő és könnyű bombázó repülőgép és a PZL.37 Łoś közepes bombázó. A PZL kisebb mennyiségben gyártott sportrepülőgépeket (PZL.5, PZL.19 és PZL.26), futárrepülőgépet (PZL Ł.2). A gyár utolsó típusai a csak prototípus szintjéig jutott PZL.50 Jastrząb vadászrepülőgép és a PZL.44 Wicher utasszállító repülőgép voltak.
1934-től a PZL legfőbb üzeme Varsó Okęcie városrészében (a varsói repülőtér szomszédságában) működött. Az 1930-as évek második felében a PZL Mielecben is felépített egy repülőgépgyárat, ez a PZL WP–2 (Wytwórnia Platowców, magyarul: 2-es számú repülőgépgyár) nevet kapta. Ezt követően az okięciei központi üzemet PZL WP–1 névre (1-es számú repülőgépgyár) nevezték át. A mieleci 2-es gyár csak részegységeket gyártott. A PZL harmadik gyára a Varsóban működő PZL WS–1 (Wytwórnia Silników, motorgyár) volt, ahol a brit Vickers gyár Jupiter és Mercury csillagmotorjainak licencgyártása folyt. 1936-ban a PZL felügyelete alá került az 1932-ben államosított Podlasiei Repülőgépgyár (PWS).
Lengyelország 1939-es megszállását követően a PZL üzemeinek jelentős része megsemmisült, a használható gyártóberendezéseket pedig a megszálló hatalmak elszállították.
A háborút követően a PZL lerombolt üzemeit újjáépítették. A Varsó-Okiecie-i PZL WS–1 bázisán először létrejött a Repülőgépek Központi Kutatóintézete (CSS – Centralne Studium Samolotów), amelyet később WSK–4-re neveztek át (WSK – Wytwórnia Sprzetu Komunikacyjnego, magyarul: Közlekedési Eszközök Gyára), majd 1956-ban pedig a WSK-Okęcie nevet kapta. A gyár azonban továbbra is a PZL jelölést használta a repülőgépei típusjelzésében. Legnagyobb számban többcélú könnyű repülőgépeket gyártott. Egyik legismertebb modellje a Magyarországon is használt és népszerű PZL–104 Wilga volt. 1989-ben a gyár felvette a PZL „Warszawa-Okecie” nevet, 1995-től pedig PZL „Warszawa-Okecie” S. A. néven részvénytársasági formában működik.
A PZL Mielecben felépített egykori WP–2 gyárát a háború után WSK „PZL-Mielec” néven indították újra. Elsősorban katonai célú repülőgépeket gyártott, főként a Szovjetuniótól kapott, vagy vásárolt licencek alapján. Ott gyártották a MiG–15 lengyel változatait, a Lim–1 és Lim–2 vadászrepülőgépeket, valamint a Lim-5 (MiG–17) vadászrepülőgépet és a Lim–6 vadászbombázót. A mieleci gyár szovjet tervek alapján nagy mennyiséget gyártotta az An–2 szállító repülőgépet is. Később a gyár saját tervezésű repülőgépeket is készített, így Mielecben készült a TS–11 Iskra sugárhajtású kiképző és gyakorló repülőgép, az M–15 Belphegor sugárhajtású mezőgazdasági repülőgép, valamint a PZL M–18 Dromader mezőgazdasági repülőgép. A PZL M28 Bryza a szovjet licenc alapján gyártott An–28 továbbfejlesztett változata. 1989-ben a gyár a PZL Mielec nevet vette fel (ahol a PZL a Polskie Zakłady Lotnicze, magyarul Lengyel Repülőgépgyárak név rövidítése). 2007-ben amerikai tulajdonba került és a Sikorsky Aircraft Co. irányítása alatt működik.
1951-ben új repülőgépgyárat építettek Lengyelországban. A Lublin közelében, Świdnikben felépített WSK-Świdnik gyárban szovjet tervek alapján helikoptereket kezdtek el gyártani. 1957-ben átnevezték, ezt követően WSK „PZL-Świdnik” néven működött. Első gyártmánya a Mi–1 helikopter lengyel változatai, az SM–1 és SM–2 voltak. Később elkezdték a Mi–2 sorozatgyártását is. Ezt a típust ugyan a Szovjetunióban tervezték, de kizárólag Lengyelországban gyártották. Az 1980-as évek végén a gyár saját tervezésű típussal, a PZL W–3 Sokół helikopterrel jelent meg, majd ezt követte a PZL SW–4 könnyű helikopter. Az 1991-ben a gyárat átnevezték PZL-Świdnik névre. Az 1990-es évektől Świdnikben külföldi helikopterekhez és repülőgépekhez – pl. Augusta, Bell, Cessna – is gyártanak alkatrészeket. A gyárban vitorlázó repülőgépek is készít.
Repülőgépmotorokat gyártó és javító vállalat Kaliszban. A cégnek nem volt közvetlen előzménye az egykori Állami Repülőgépgyárak. A cég nevében a PZL jelzés a lengyel repülőgépipari hagyományokból ered. 1941-ben a német megszállás idején aéapított gépgyár. 1952-től gyárt repülőgépmotorokat. Kezdetben az M–11, majd az AI–14 és az AS–62 csillagmotor készült ott szovjet licenc alapján. A cég fő gyártmánya a napjainkban is gyártott ASz–62IR kilenchengeres csillagmotor.
Repülőgép-alkatrészek, berendezések és hajtóművek gyártásával foglalkozó vállalat. 1937-ben hozták létre Rzeszówban a varsó PZL repülőgépgyár 2. sz. motorgyáraként. Első gyártott modelljei a csehszlovák Walter cég négyhengeres Junior és Major típusú soros motorjai, vala, mint a brit Bristol Pegasus csillagmotorok voltak.
A Lengyelország elleni német támadás során, 1939. október 9-én a gyár német megszállás alá került. Német motorgyárak felügyelete alatt motorjavítással és repülőgépmotor-alkatrészek gyártását végezte a háború alatt. 1944 augusztusában foglalta el a szovjet Vörös Hadsereg. A katonai igazgatás alatt lévő gyárban ZiSZ és GAZ tehergépkocsikat javítottak és hídelemeket gyártottak. 1945 júliusában visszakerült lengyel fennhatóság alá a gyár. A motorjavítás mellett az 1940-es évek végétől indult meg a szovjet repülőgépmotorok licencgyártása. Az első ilyen motor a Svecov M–11 csillagmotor volt. Ettől kezdve a Lengyelországban előállított repülőgépek és helikopterek motorjainak és hajtóműveinek fő előállítója volt a PZL-Rzsezsów. A következő jelentős mérföldkő az 1950-1952-es időszak volt, amikor elindult a sugárhajtóművek gyártása Rzseszówban, kezdetben szovjet licenc alapján, majd később saját, lengyel fejlesztésű sugárhajtóművek is készültek.
A vállalat 1976-ban kezdett együttműködést a Pratt & Whitney Canada céggel a PHZ PEZETEL közvetítő cégen keresztül. A lengyel cég kezdetben a PT–6 légcsavaros gázturbinákhoz gyártott alkatrészeket.
2002 márciusában a vállalat addig állami tulajdonban lévő részvényeinek 85%-át az amerikai United Technologies Corporation (UTC) vásárolta meg. Napjainkban Pratt & Whitney Rzeszów néven működik.
Jelenlegi fő gyártmányai az An–28-on és a PZL M28-on alkalmazott TWD–10B légcsavaros gázturbina, a Mi–2-be épített GTD–350 szabadturbinás hajtómű, valamint a W–3 Sokół különböző változatain használt PZL 10W szabadturbinás hajtómű. 2006 májusától a WSK „PZL-Rzeszów” szerelte össze a lengyel légierőben rendszeresített F–16-os vadászrepülőgépek gázturbinás sugárhajtóműveit.
A Wrocław Psie Pole városrészében, az egykori Rheinmetall-Borsig üzem helyén 1946–1947 során létrehozott Fasil motorgyárat 1951-ben csatolták a repülőgépgyártó WSK vállalatcsoporthoz. 1970-1974 között Kombinat Delta-Hydra néven működött, 1975-től 1993-ig Kombinat „PZL-Hadyral” volt a neve. 1993 decemberétől Kombinat „PZL-Hydral” S.A. néven részvénytársasági formában működik. A vállalat repülőgépeken és helikoptereken használatos hidraulikus berendezéseket gyárt.
