Bécs VII. kerülete
Elhelyezkedése Bécsen belül
Bécs VII. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Neubau
Közigazgatás
Település	Bécs
Kerület	VII.
Irányítószám	1070
Polgármester	Markus Reiter (Politiker)
Népesség
Teljes népesség	31 961 fő (2020. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	19 851,55 fő/km²
Tszf. magasság	214 m
Terület	1,61 km²
Elhelyezkedése
Bécs VII. kerülete Pozíció Bécs térképén
é. sz. 48° 12′ 09″, k. h. 16° 20′ 53″48.2025, 16.34805555555648.202500°N 16.348056°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 09″, k. h. 16° 20′ 53″48.2025, 16.34805555555648.202500°N 16.348056°E
Bécs VII. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs VII. kerülete témájú médiaállományokat.

A Neubau Bécs VII. kerülete. Neubau Innere Stadt, Mariahilf, Rudolfsheim-Fünfhaus, Ottakring és Josefstadt községekkel határos.

Részei

Altlerchenfeld (egy kis része) Neubau Sankt Ulrich Schottenfeld Spittelberg

• 
  Altlerchenfeld címere
• 
  Neubau címere
• 
  St. Ulrich címere
• 
  Schottenfeld címere
• 
  Spittelberg címere

Története

A kerület területén legrégibb települése Zeismannsbrunn volt és írott forrásban elsőként 1202-ben tűnik fel. 1302 óta a települést a templom védőszentjeként St. Ulrichnak hívják.

1850-ben négy községet beolvasztattak Bécsbe Neubau névvel mint a hatadik kerület. 1861-ben a Wieden felosztásával Neubau lett a hetedik kerület.

Az osztrák némafilmek virágkorával 1918 és 1923 között a Neubaugasse és a szomszédos utcák filmrégióvá fejlődtek. Az Anschluss-szal a filmrégió története véget ért.

A megszállás alatt (1945–1955) Neubau a amerikai szektorhoz tartozott.

Látnivalók

• Leopold Museum
• Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig Wien (mumok)
• Hofmobiliendepot
• ZOOM Kindermuseum
• Kunsthalle Wien

Képek

• 
  Volkstheater
• 
  Renaissancetheater
• 
• 
  Leopold Museum
• 
  mumok
• 
  ZOOM
• 
  Kunsthalle Wien
• 
  Neubaugasse
• 
  Palais Trautson (igazságügy-minisztérium)
• 
  Altlerchenfeldi templom
• 
  Schottenfeldi templom

Népesség

Népességnövekedés
forrás: Statistik.at^[2]

Híres emberek

• Johann Christoph Voigtländer (1732–1797)
• Theodor Graf Latour (1780–1848)
• Joseph Lanner (1801–1843)
• Johann Strauss (Sohn) (1825–1899)
• Carl Michael Ziehrer (1843–1922)
• Gustav Klimt (1862–1918)
• Karl Farkas (1893–1971)
• Fritz Hochwälder (1911–1986)
• Fritz Muliar (1919–2009)
• Georg Kreisler (1922–2011)

Irodalom

• Leo Baumfeld, Gerti Brindlmayer, Martin Heintel: Partizipation in Wien7. In: Vierteljahreszeitschrift für Stadtgeschichte, Stadtsoziologie, Denkmalpflege und Stadtentwicklung, 43 Jg., Heft 3, S. 295–305. Stuttgart 2016: Forum Stadt Verlag.
• Elfriede Faber: Neubau: Geschichte des 7. Wiener Gemeindebezirks und seiner alten Orte. Edition Wien, Wien 1995, ISBN 3-85058-065-2.
• Martin Heintel, Gerhard Strohmeier, Günter Dastl, Stefanie Figl, Christine Gamper und Evelyn Klein: Nutzungsansprüche und Nutzungskonflikte im öffentlichen Raum am Beispiel der „Neubaugasse“ in Wien. In: Die Alte Stadt, 32. Jg., Heft 3, S. 227–245. Stuttgart 2005: Franz Steiner Verlag.
• Manfred Lang: Ein neuer Neubau: Geschichte der Sozialdemokratie am Neubau. Verlag der SPÖ Wien, Wien 1989, 911229744 dokumentumai a Német Nemzeti Könyvtár (DNB) állományában.
• Carola Leitner (Hrsg.): Neubau: Wiens 7. Bezirk in alten Fotografien. Ueberreuter, Wien 2007, ISBN 978-3-8000-7306-1.
• Wolfgang Mayer: Wiener Bezirkskulturführer: VII. Neubau. Jugend und Volk, Wien 1983, ISBN 3-224-16242-2.
• Hans Rotter: Neubau: ein Heimatbuch des 7. Wiener Gemeindebezirkes (= Lehrerbücherei, Band 48). Deutscher Verlag für Jugend und Volk, Wien 1925, 362195579 dokumentumai a Német Nemzeti Könyvtár (DNB) állományában.
• Rudolf Schwarz, Irmi Novak (Hrsg.): Zum Schnepfenstrich am Spittelberg. Aufklärerisches der besonderen Art (= Stadtspaziergänge, Band 2), TextFactory, Wien 1998, ISBN 3-901892-02-8 (Zur Geschichte der Wiener Prostitution).

További információk

• Neubau auf den Seiten von wien.at

Kapcsolódó szócikkek

• Bécs kerületei

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Neubau (Wien) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.