Neu-Ulm | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Bajorország | ||
Járás | Neu-Ulm járás | ||
Alapítás éve | 1869[1] | ||
Polgármester | Katrin Albsteiger (CSU) | ||
Irányítószám | 89231 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | NU | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 61 043 fő (2022. dec. 31.)[2] | ||
Népsűrűség | 753,99 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 471 m | ||
Terület | 80,96 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 48° 23′, k. h. 10° 00′Koordináták: é. sz. 48° 23′, k. h. 10° 00′ | |||
Elhelyezkedése Neu-Ulm járás térképén | |||
Neu-Ulm weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Neu-Ulm témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Neu-Ulm németországi egyetemváros Baden-Württemberg és Bajorország határán, a Duna partján. A Duna bal oldalán fekszik Neu-Ulm ikervárosa, Ulm, amellyel együtt mintegy 170 ezer lakója van. Neu-Ulm Elchingen, Illerkirchberg, Pfaffenhofen an der Roth, Holzheim (bei Neu-Ulm), Nersingen, Ulm, Senden, Neu-Ulm járás és Neu-Ulm járás községekkel határos.
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 5268 | 14 866 | 31 660 | 44 438 | 53 300 | 54 969 | 57 237 | 56 978 | 58 707 | 61 043 |
1875 | 1950 | 1975 | 1987 | 2011 | 2013 | 2015 | 2016 | 2019 | 2022 |
23 városrész létezik.
|
|
|
Neu-Ulm új város. 1811-ben vált önálló bajor várossá, amikor Napóleon kettéosztotta Ulmot. A Duna jobb partján levő részt Bajorországhoz, a bal partit Baden-Württemberghez csatolta. A testvér határvárosokat három közúti és egy vasúti híd köti össze.