Ez a szócikk Marcus Garvey jamaicai hősről szól. Hasonló címmel lásd még: Marcus Garvey (album).
Marcus Garvey
Született1887. augusztus 17.[1][2][3][4][5]
Saint Ann's Bay
Elhunyt1940. június 10. (52 évesen)[2][3][4][5][6]
West Kensington
Állampolgárságajamaicai
Házastársa
  • Amy Jacques Garvey (1922 – 1940. június 10.)[7]
  • Amy Ashwood Garvey (1919. december 25. – 1922. június 15.)[8]
Gyermekeihárom gyermek
Foglalkozása
Iskolái
  • California State University, Fresno
  • Birkbeck, University of London
Kitüntetései
  • Order of National Hero
  • National Association of Black Journalists Hall of Fame (2004)
Halál okaagyi érkatasztrófa
Sírhelye
  • Kensal Green Cemetery (–1964)[9]
  • National Heroes Park (1965–)

A Wikimédia Commons tartalmaz Marcus Garvey témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Marcus Mosiah Garvey (Jamaicai Nemzeti Hős Érdemrend) (1887. augusztus 17.1940. június 10.) jamaicai újságíró, -kiadó, vállalkozó, fekete nacionalista és a Universal Negro Improvement Association and African Communities League (UNIA-ACL) megalapítója.

Élete

Garvey a jamaicai Saint Ann Parish St. Ann's Bay városában született. Apja, Marcus Mosiah Garvey Sr. kőműves volt, anyja, Sarah Jane Richards házimunkát és földművelést végzett. Tizenegy gyerekük közül csak Garvey és nővére, Indiana ért meg idősebb kort. Garvey apjának – azt mondják – nagy könyvtára volt és fia tőle örökölte az olvasás szeretetét.

Garvey főleg Vissza Afrikába mozgalom (Back-to-Africa) előmozdításával tett szert hírnévre,[10] amely az Afrikából behurcolt embereknek ígért őshazájukba való visszatérést. A mozgalomból később több másik bontakozott ki, a Nation of Islamtól kezdve a Rasztafári mozgalomig, amely prófétának kiáltotta ki Garveyt. Garvey szerint az afrikai származású emberek feladata Afrika „megváltása” és az európai gyarmatosítók kiűzése.

Ifjúsága

Hatása

Garvey emléke máig él világszerte. Sok iskolát, főiskolát, autópályát és épületet neveztek el róla Afrikában, Európában, az USA-ban és a Karib-térségben. A vörös-fekete-zöld UNIA zászlót ma mint a Feketék Felszabadításnak Zászlaját használják.

Garvey és a raszták

A rasztafariánusok Garveyt prófétának tekintik, néha még Keresztelő Szent János reinkarnációjának is. Ez részben annak köszönhető hogy az 1920-as években gyakran hangoztatta: „Look to Africa, when a black king shall be crowned for the day of deliverance is at hand!”

Eszméi nagy hatással voltak a rasztákra, akik minden állítását Hailé Szelassziéra vonatkozó próféciának tekintették.

A korai raszták csatlakoztak a jamaicai Back-to-Africa mozgalmához. A korai mozgalomra hatással volt az Afro-Athlican Church független rasztapárti mozgalom is, amelynek vallási nézetei a Holy Piby című könyvben voltak összefoglalva – ez is prófétának tekintette Garveyt.

Ebből következik, hogy a rasztafariánus mozgalom tekinthető a garveyi filozófia leszármazottjának is. Nézetei nagy hatással voltak a rasztákra, és gyakran hallhatók a reggae-zenében, többek között Burning Spear számaiban.

Maga Garvey Etiópia második világháborús megszállása előtt kritikusan beszélt Hailé Szelassziéről. Garvey sose azonosult a raszta mozgalommal, és ő maga metodista volt, de később áttért a római katolikus hitre.

Hivatkozások a popkultúrában

Nagyszámú reggae-dalban találhatunk hivatkozást Marcus Garvey-ra, például:

Marcus Garvey művei

Jegyzetek

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven)
  6. Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  7. Nemzetközi Virtuális Katalógustár (több nyelv nyelven). Online Számítógépes Könyvtári Központ
  8. African American Authors, 1745-1945 (1st edition), 176
  9. http://www.jamaicaobserver.com/news/Glover-wants-Garvey-s-criminal-record-expunged_19232873
  10. UNIA-ACL website, The „Back to Africa” Myth. [1] Archiválva 2006. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben. Published July 14, 2005. Accessed April 1, 2007

További információk

Irodalom

Könyvek

Madison: University of Wisconsin Press, 1955, reprinted 1969.

Disszertáció