Makovecz Imre
1989-ben
1989-ben

Született1935. november 20.
Budapest
Elhunyt2011. szeptember 27. (75 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségemagyar magyar
HázastársaSzabó Marianne
GyermekeiMakovecz Benjámin (1957)[1] grafikus, műfordító, fényképész, könyvtervező
Makovecz Anna (1962)[2] festőművész
Makovecz Pál (1964)[3] harsonaművész, karmester
IskoláiMűegyetem (1959)
Munkái
Jelentős épületeilásd a Művei szakaszban
DíjaiYbl Miklós-díj (1969)
Kossuth-díj (1990)
Kölcsey-emlékplakett (1999)
Steindl Imre-díj (1999)
Budapest díszpolgára (2011)

Makovecz Imre aláírása
Makovecz Imre aláírása
Makovecz Imre weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Makovecz Imre témájú médiaállományokat.
Oltár a csíksomlyói nyeregben, a hagyományos katolikus búcsú helyszíne
Stephaneum

Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20. – Budapest, 2011. szeptember 27.)[4] Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet megteremtője.[5] A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteletbeli elnöke.

Élete

A magyar organikus építészet mestere Budapesten született, Makovecz Imre laboráns és Sallai Juliánna gyermekeként.[6] Élete első tíz évében sok időt töltött apja szülőfalujában, a zalai Nagykapornakon, ami nemcsak személyes életére, de későbbi pályájára is nagy hatást gyakorolt. Első közösségi emlékéről így ír:

„Talán nem róható fel nekem mint építésznek, hogy első közösségi emlékem egy vörös téglás épület. A Németvölgyi úti óvoda és iskola intézményei a mai napig egymás mellett állnak, az immáron legendává vált Mackós szoborcsoporttal az előtérben. A szemüveges, könyvet lapozgató Mackó urat azóta is a tanulás szimbólumának tartom. Oda jártam oviba, és onnét ültem át az elemi iskola első négy évének padjaiba is. Ez a történet pontosan a második világháború éveiről szól, 1939 és ’45 között…” [7]

A budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban tett érettségi vizsgát.[8] Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1954-ben kezdte és 1959-ben fejezte be. „A Műegyetem sajátos konglomerátum, megtisztelő csodálatos palota volt. Boldog és büszke voltam, hogy bekerülhettem oda. Nagyon érdekes volt másodéves koromban felfedezni a Műegyetem dokumentációs irodáját, amelyre a mai napig is hálával gondolok vissza. …Weichinger professzor ajánlására […] megismerhettem Frank Lloyd Wright személyét, gondolatait és munkáit.”[9]

1959 és 1977 között különböző állami tervezővállalatoknál dolgozott (BVTV, SZÖVTERV, VÁTI[10]), de közben munkatársaival a vidéket járta, hogy az akkor elsorvadásra ítélt falvakban kulturális egyesületeket szervezzen és faluházakat építsen azok megmaradása érdekében.

Sárospatakon a panel típusú házaknál jóval költségkímélőbb lakóházakat is építeni kezdtek, de akkoriban ezt az állami vezetés nem nézte jó szemmel, így ő önkéntes száműzetésbe vonult, és 1977–81 között a Pilisi Parkerdőgazdaság főépítészeként dolgozott. Ezen időszakában, 1979-ben tervezte nemzetközi hírnevét megalapozó egyik első épületét, a dobogókői Zsindelyes Vendégházat.[11]

Karrierjében akkor következett be az áttörés, amikor 1981-ben önálló építészirodát alapított, és a Makona Tervező Kisszövetkezet vezetője lett (az iroda neve jelenleg Makona Építész Tervező és Vállalkozó Kft.). Számos középületet (templomot, művelődési házat) tervezett, elsősorban vidéki városokban. Teljesen egyéni kompozíciójú épületeivel vált híressé, az organikus építészeti stílus megteremtője.

Első figyelemreméltó munkájának a paksi templomot tartja, amely karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetével, ívelt kapubejáratával, egyéni stílusával országos hírnevet szerzett tervezőjének. Hasonlóan turistalátványosság és stílusának karakteres hordozója a néhány évvel előbb épült siófoki evangélikus templom is. Ennél is korábbi munkája a Farkasréti temető ravatalozójának belső tere. De az ő hírnevét öregbíti a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttese, a középkori hangulatot keltő Stephaneumon is. Jellegzetes stílusjegyeit hordozza újabb munkái közül a makói Hagymaház és az egri Bitskey Aladár Uszoda.

Építészként fő műve az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja. Máig száznál több különböző funkciójú, jellegzetes stílusjegyeket hordozó épület jelzi munkásságának eredményét. A hagyományos alapanyagok, s főleg a fa felhasználásával készült épületeknek hagyományőrző hatása van, így a fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használja. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje pedig az égből ereszkedett volna alá. Építészete organikus, mivel szándéka az, hogy egylényegűvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba.

1981-től a BME, az Iparművészeti Főiskola és a MÉSZ Mesteriskola ,[12] 1987-től a Nemzetközi Építészeti Akadémia tanára lett, 1989-ben a Kós Károly Egyesülés egyik alapítója volt, később örökös tagjává választották. 1992-ben a Magyar Művészeti Akadémia egyik alapítója volt, később elnöke lett és soraiban tudhatja a Nemzetközi Építészeti Akadémia is.

Konzervatív közéleti személyiségként is ismert, ez a tevékenysége a rendszerváltás után lett intenzívebb. Különböző közéleti civil egyesületeket alapított. A konzervatív politikusok tanácsadóként véleményét gyakran kikérték. Az Országépítő Alapítvány egyik alapítója (1988), azóta kuratóriumának elnöke. 1993–98 között a Herendi Porcelángyár Rt. Igazgatótanácsának elnöke, 1996–98 között pedig a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagja volt. A Balassi Bálint-emlékkard díjazást odaítélő Balassi Kuratórium elnöke. A konzervatív, jobboldali közéleti személyiségeket, tudósokat, művészeket tömörítő Nemzeti Egység Mozgalom vezetője. 2002-ben részt vett a Szövetség a Nemzetért polgári kör megalapításában.

2011. május 26-án, Turi Attila kiállításának megnyitóján

2011. szeptember 27-én érte a halál, temetése október 8-án volt a Farkasréti temetőben, több ezer ember jelenlétében.[13]

Emlékezete

Emléktáblája Mogyoródon

Családja

Felesége Szabó Marianne textilművész, három gyermekük: Makovecz Benjámin (1957) grafikus, műfordító, fényképész, könyvtervező; Makovecz Anna (1962) festőművész és Makovecz Pál (1964) harsonaművész, karmester.

Idézetek tőle

A magyar szerves építészet feladata, hogy szolgálja az Európai Közép ezoterikus létét.
– 1985.
Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.
– 2002.

Díjai, elismerései

Hagymaház, Makó

Művei

Szentlélek-templom, Paks
Csíkszeredai plébániatemplom

Egyéni kiállítások

Makovecz Imre-emlékkiállítás megnyitója a Pesti Vigadóban, 2014. március 16.

Válogatott csoportos kiállítások

Írások

Képgaléria

Légi felvételek a műveiről

Források

További információk

Emléktáblája: Budapest XI. kerület Villányi út 8.
Sírja a Farkasréti temetőben (23/2-0-1-9/10)

Jegyzetek

  1. http://makoveczbenjamin.hu/CV.htm
  2. https://artportal.hu/lexikon-muvesz/makovecz-anna-1851/
  3. http://info.bmc.hu/index.php?node=artists&table=ZENESZ&id=1496
  4. index.hu: Meghalt Makovecz Imre (magyar nyelven). Index.hu, 2011. szeptember 27. (Hozzáférés: 2014. augusztus 4.)
  5. Gerle János: Magyar organikus építészet (magyar nyelven). epiteszforum.hu, 2009. július 19. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)
  6. A szülők házasságkötése bejegyezve a Budapest I. ker. polgári házassági akv. 489/1934. folyószáma alatt.
  7. Idézet Makovecz Imre „Oktatás a hegyvidéken” kiadvány 30–31. oldaláról
  8. Híressé vált diákjaink (http://psg1892.hu)
  9. Idézet Makovecz Imre visszaemlékezéseiből
  10. Schéry Gábor: A magyar tervezőirodák története című kiadvány. (Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. 2001. 49–59. old., 319–330. old., 395–404. old.)
  11. Dobogókő Zsindelyes Vendégház, vendéglő (magyar nyelven). dobogoko.org. [2016. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)
  12. A MESTERISKOLA, a diplomás fiatal építészek-belsőépítészek részére, a tervezés szakmai gyakorlatának és elméleti ismereteinek kiszélesítése, valamint az építész generációk, irányzatok összekapcsolása érdekében kétéves – posztgraduális – továbbképzés. Alapította a Magyar Építőművészek Szövetsége 1953-ban
  13. MTI: Eltemették Makovecz Imrét (magyar nyelven). Index.hu, 2011. október 8. (Hozzáférés: 2014. augusztus 4.)
  14. Megalakult a Magyar Művészeti Akadémia köztestület (magyar nyelven). Köztestület – Közlemények. mma.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)
  15. Teret neveznek el Makoveczről Makón. Delmagyar.hu, 2011. október 20. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
  16. Makovecz Imre-kilátó a Kis-Hárs-hegyen. Másodikkerület.hu. [2016. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 20.)
  17. Makovecz Imre nevét vette fel a csengeri általános iskola. Kultúra.hu, 2012. augusztus 31. [2012. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
  18. https://keruletunk.ujbuda.hu/keruletunk/diszpolgarok
  19. Makovecz-kilátó lesz Budán (magyar nyelven). HVG, 2012. május 9. (Hozzáférés: 2012. május 11.)
  20. Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)1986-08-28 / 202. szám
  21. Forrás: Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés
  22. Animare. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 17.)