Mainzi csata | |||
Koalíciós háborúk | |||
![]() | |||
„Légi felderítés” Mainz ostrománál | |||
Dátum | 1795. október 29. | ||
Helyszín | ![]() | ||
Eredmény | osztrák győzelem | ||
Harcoló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Haderők | |||
| |||
Veszteségek | |||
|
Első koalíciós háború (1792–1797) |
---|
Verdun • Valmy • Jemappes • Mainz (1793) • Neerwinden • Famars • Hondschoote • Wattignies • Kaiserslautern • Tourcoing • Tournai • Ushant • Fleurus • Vogézek • Dego (1794) • Luxemburg • Genova • Groix • Hyères-szigetek • Mainz • Montenotte • Millesimo • Dego (1796) • Mondovì • Lodi • Castiglione • Neresheim • Amberg • Würzburg • Bassano • Rovereto • Arcole • Rivoli • Neuwied • Camperdown • Campo Formió-i béke |
A mainzi csata 1795. október 29-én zajlott le a François Ignace Schaal vezette francia köztársasági és a François Sébastien de Croix, Clerfayt grófja parancsnoksága harcoló osztrák erők között az első koalíciós háborúk idején. A csatában az osztrákok győztek.
Ebben a csatában használtak második alkalommal légballonos felderítést. Coutelle kapitány használta ezt az eszközt a koalíciós erők megfigyelésére. Napoléon Bonaparte tábornok nem bízott ebben a megoldásban, ezért használatát mellőzték.
1794-1795-ben Mainz erődje a Német-római Birodalom legerősebb helye volt, Luxemburg kivételével, amelyet 11 hónapos blokád és ostrom után fel kellett adniuk. Mainz volt az utolsó erőd az osztrákok kezén.
Mainz 1797-ig ellenállt a franciáknak, a Campo Formió-i béke juttatta a franciák kezére 1797. október 17-én (a forradalmi naptár szerint Vendémiaire 26, a köztársaság hatodik évében). 1801-ben sikerült csak annektálniuk a Rajna bal partját.