| Ligur Lìguru, ligure | |
| Beszélik | Olaszország, Franciaország, Monaco |
| Terület | Liguria Szardínia: Carloforte és Calasetta Toszkána: Capraia Piemont: Novese és felső Tanaro Emilia-Romagna: felső Appennino piacentino Lombardia: Santa Margherita di Staffora és Brallo di Pregola Franciaország: Bonifacio és Nizzardo Monaco |
| Beszélők száma | ~1,9 millió (becsült) fő |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád → itáliai ág → újlatin nyelvek → nyugati csoport → gallo–ibér nyelvek → galloromán nyelvek → galloitáliai csoport → ligur nyelv |
| Írásrendszer | Latin ábécé |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Sehol |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | roa |
| ISO 639-3 | lij |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lìguru, ligure témájú médiaállományokat. | |
A ligur nyelv (saját elnevezése lìguru vagy lengua/léngoa ligure; nem tévesztendő össze az ókori itáliai liguri nyelvvel) nyelvjárások formájában élő újlatin nyelvváltozat, amelyet az olaszországi Liguriában, Franciaországban, Monacóban, valamint Szardínia délnyugati csücskében mintegy 1,9 millióan beszélnek, kétnyelvűségben a sztenderd olasszal, illetve a franciával. Legközelebbi rokonságban a többi galloitáliai dialektussal áll, főként az emilián–romanyol nyelvvel és a lombard nyelvjárásokkal. Hangtanilag a rétoromán dialektusokkal, az okcitánnal és a franciával, nyelvtanilag és szókincs tekintetében az olasszal mutat egyezéseket. Legjelentősebb nyelvjárása a genovai, melynek szabályozására 1970 óta működik az Académia Ligùstica do Brénno. Legtávolabbi dialektusa közé tartozik a monacói nyelv (Munegascu), amelyről megoszlanak a vélemények valóban lehet-e nyelvnek tekinteni a ligur mellett.
Magánhangzórendszere hangsúlyos szótagban 9 hangszínt tartalmazhat, melyek hosszúsága jelentésmegkülönböztető szerepű, vagyis összesen 18 fonémát jelent: /a, e, ɛ, i, o, ɔ, ø, u, y/, illetve /aː, eː, ɛː, iː, oː, ɔː, øː, uː, yː/. Sajátosságai közé tartozik, hogy a latin hosszú Ū ü-vé alakult (mint a franciában). További jellegzetessége, hogy a hangsúlyos és a hangsúlytalan magánhangzó egyaránt lehet rövid és hosszú is; ugyanakkor a rövid magánhangzót csak hangsúlyos helyzetben jelölik – zárt (´) vagy nyílt (`) – ékezettel.
A magánhangzók átírása a következő (genovai):
A mássalhangzók közül a latin BL-, PL-; FL-; CL-, GL- csoportok palatalizálódtak:
Számos egyszerű latin mássalhangzó eltűnt magánhangzók közötti helyzetben, amely szintén a galloromán nyelvekre jellemző.
A mássalhangzók átírása hasonló az olaszéhoz, a következő eltérésekkel:
A határozott névelő egyes számban hímnemben o, nőnemben a, magánhangzós szókezdet előtt mindkettő l’; többes számban i és e. A határozatlan névelő alakjai: hímnemben un/unn, nőnemben una. A többes szám képzése az olaszéhoz hasonlóan történik.
Tőszámnevek 1-től 10-ig: un, duî, tréi, cuattrù, çinque, séi, sette, oetto, neuve, dexe.
Tùtti i òmmi nàscian lìberi e pægi in dignitæ e drîti. Son dotæ de raxon e de conscensa e dêvan agî i-ûn verso i-âtri inte’n spirrito de fraternitæ.
„Minden ember szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. Ésszel és lelkiismerettel bírván egymással szemben testvéri szellemben kell viselkedniük”
