Karl Barth
Született 1886. május 10.[1][2][3][4][5]
Bázel[6][7]
Elhunyt 1968. december 10. (82 évesen)[1][3][8][4][5]
Bázel[9]
Állampolgársága svájci
Házastársa Nelly Barth
Gyermekei öt gyermek
SzüleiFritz Barth
Foglalkozása
Iskolái Göttingeni Egyetem
Kitüntetései
  • a Glasgow-i Egyetem díszdoktora
  • a Strasbourgi Egyetem díszdoktora
  • a St Andrews Egyetem díszdoktora
  • Honorary doctorate from the University of Geneva
  • az oxfordi egyetem díszdoktora
  • az Edinburgh-i Egyetem díszdoktora
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • az Utrechti Egyetem díszdoktora
  • honorary doctor of the University of Münster
  • a Chicagoi Egyetem díszdoktora
  • Sonning-díj (1963)
  • Sigmund Freud-díj (1968)
Sírhelye Friedhof am Hörnli
A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Barth témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Karl Barth (Bázel, 1886. május 10. – Bázel, 1968. december 10.) svájci protestáns teológus, a 20. századi keresztény teológia egyik legnagyobb alakja, a dialektikus teológia alapítója.

Számos jelentős teológust befolyásolt, például Dietrich Bonhoeffert, Rudolf Bultmannt, Paul Tillichet, Jürgen Moltmannt, Hans Künget, valamint olyan regényírókat, mint John Updike és Szentkuthy Miklós. Sok más terület mellett mély befolyást gyakorolt a modern keresztény etikára.[10][11][12]

A Római levél (1919) és a Dogmatika (1932–1959; 12. köt.) című művével mind a protestáns, mind a katolikus teológiára maradandó hatást gyakorolt.[13]

Élete

Segédlelkészi szolgálatát Genfben kezdte meg. S itt találta meg élettársát; egyik konfirmandusát, Nelly Hoffmant jegyezte el, 1911-ben. Még ebben az évben elfoglalta az Aargau kantonbeli Safenwil lelkészi állását.[14]

1915. elején belépett a svájci szociáldemokrata pártba, minek következtében gyülekezetének munkás hívei „lelkész-elvtársnak” titulálták.[14]

1916-ban kezdett el a Római levél kommentárján dolgozni, amely merőben eltért a szokványos exegetikai művektől. A könyv 1919-ben jelent meg, ezer példányban. Nevét azonban a legszélesebb – egyházikörökben, s elsősorban Németországban, ismertté az 1919 szeptemberében Tambachban a vallásos-szociális mozgalom által rendezett konferencián tartott előadása tette: „Der Christ in der Gesellschaft”.[14]

1921-től Németországban (Göttingen, Münster, Bonn) működött a szisztematikus teológia tanáraként.[13]

Egyre elmélyülő teológiai tanulmányai arról győzték meg Barthot, hogy Római levél könyvét még egyszer meg kell írnia, egészen újrafogalmazva. Így jelenik meg a második, az elsőt szinte teljesen feledésbe szorító, azóta számos kiadást megért „Der Römerbrief”, 1922-ben. Teológiai professzori meghívását Göttingenbe azonban még az elsőnek köszönhette. [14]

Barth érdeklődése egyre inkább a rendszeres teológia felé fordul. 1924-től tart dogmatikai előadásokat, s 1926-ban egy szemináriumot AnselmusCur deus homo?”-járól. Tanulmányaiból könyv született, amit egyik legjobban sikerült művének tartott, s hamarosan megjelent a „Christliche Dogmatik” I. kötete is. Ennek nem volt folytatása. Az 1932-ben megjelent „Kirchliche Dogmatik” már címében is jelzi a Barth teológiai fejlődésében bekövetkezett fordulatot.[14]

Göttingenben (1921 – 1925), Münsterben (1925 – 1930), majd Bonnban 1930 – 1934-ig a helyi egyetem professzora. A bonni évekre esik a németországi egyházi harcban való közvetlen részvétele.[14] 1934-ben antifasiszta magatartása miatt megfosztották tanszékétől, könyveit zúzdába küldték, ő maga pedig Svájcba menekült, ahol (1935-től) a bázeli egyetemen tanított.[13]

A Hitvalló Egyház mozgalom elindítója,[15] 1938-tól felhívta az összes keresztényt, hogy mutasson ellenállást a nemzetiszocialista (náci) ideológia ellen.

Öt gyermeke közül három fia is lelkész lett, köztük Markus jeles Újszövetség-kutató, akitől apja – saját bevallása szerint – is tanult a hatvanas években.[16]

Díjai, elismerései

Barth állami kitüntetést, számos díjat, díszdoktori címet kapott (ld. infobox). Több mint tíz egyetem választotta díszdoktorának (köztük Párizs, Oxford, Chicago, Strasbourg, Utrecht). [16]

Állítólag [17] XII. Pius pápa szerint Aquinói Tamás óta a legnagyobb teológus”.[18][19][20] Thomas F. Torrance skót teológus alapján azonban VI. Pál mondta ezt.[21]

Művei

Kiemelve legfontosabb művei:

Magyarul

További információk

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Барт Карл, 2015. szeptember 28.
  8. Nationalencyklopedin (svéd nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
  10. Parsons (1987). „Man Encountered by the Command of God: the Ethics of Karl Barth”. Vox Evangelica 17, 48–65. o. [2012. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 17.)  
  11. Daniel L. Migliore. Commanding Grace: Studies in Karl Barth's Ethics. W.B. Eerdmans Publishing Company (2010. augusztus 15.). ISBN 978-0-8028-6570-0 
  12. Matthew J. Aragon-Bruce. Ethics in Crisis: Interpreting Barth's Ethics (book review) Princeton Seminary Library. Retrieved on 2012-07-15. Archiválva 2010. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  13. a b c Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon
  14. a b c d e f 1977 Theologiai Szemle / 1977 / 11-12. szám / Groó Gyula: Barth Károly életrajza
  15. A Barmeni Teológiai Nyilatkozat. [2019. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  16. a b Napi Magyarország, 1998-12-12 / Karl Barth messze előttünk jár
  17. New Blackfriars, Vol. 79, 934 (1998. december), 550-554
  18. Houtz: The Life of Karl Barth: Early Life from Basel to Geneva 1886-1913 (Part 1). The PostBarthian, 2018. április 18. [2019. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 23.)
  19. fortresspress: Karl-Barth Archiválva 2021. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  20. https://www.amazon.com/Christian-Life-Academic-Paperback/dp/0567084965
  21. Karl Barth, Biblical and Evangelical Theologian. Edinburgh: T & T Clark, 1990., page 1.