Hantos | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Sárbogárdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Fischer József független[1] | ||
Irányítószám | 2434 | ||
Körzethívószám | 25 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 856 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 25,73 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 135[3] m | ||
Terület | 36,96 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld[4][5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 59′ 42″, k. h. 18° 41′ 56″46.994889°N 18.698769°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 42″, k. h. 18° 41′ 56″46.994889°N 18.698769°E | |||
Hantos weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hantos témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hantos község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
A Fejér vármegyei Mezőföld középső részén, Sárosd szomszédságában fekvő település. Belterületén délkelet-északnyugati irányban a 6228-as út halad végig, Nagylókkal a 6217-es út köti össze. A környező települések közül Nagylók 4,5, Sárosd 6,5, Szabadegyháza 12,5, Mezőfalva 11, Sárbogárd pedig 17 kilométer távolságra található. Közvetlenül határos keleten Perkátával is, de e településsel nincs közúti kapcsolata. A 6228-as mellékút kezdőpont-települése, Dunaföldvár és a vármegyeszékhely Székesfehérvár között nagyjából félúton található, mindkettőtől 30 kilométerre. Vasútállomása nincs, legközelebb a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal nagylóki állomása található.
Hantos és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Területén kő-kori, római kori leletek kerültek felszínre.
A Hantos név mint ősi személynév már 1211-ben felbukkan. A település neve a 15. században mint Hantosegyháza tűnik fel, ami azt bizonyítja, hogy ekkor már egyháza is volt.
A település a török idők előtt a Hantosszéki kun kapitányság központja volt.
1526 -ban a települést a törökök elpusztították, sokáig lakatlan maradt.
1649-ben Csajágy Gergely a birtokosa.
1660-tól több nemes család (Fiáth, Nagy, Batthyány, Zichy, Sennyey stb.) is birtokosa volt.
A 18. században mint két különálló település (Kis- és Nagyhantos) van feltüntetve. Ezek egyesüléséből született a 20. században a jelenlegi Hantos.
Terminus | Név | Jelölő szervezet | Megjegyzés |
---|---|---|---|
1990–1994 | Virág József | független[6] | |
1994–1998 | független[7] | ||
1998–2002 | független[8] | ||
2002–2006 | független[9] | ||
2006–2010 | független[10] | ||
2010–2014 | Fischer József | független[11] | |
2014–2019 | független[12] | ||
2019–2022 | Kovácsné Kardos Valéria | független[13] | 2022. november 8-án hivatalában elhunyt[14][15] |
2022–2023 | Fodor János alpolgármester | ||
2023–2024 | Fischer József | független[1] | Időközi választás 2023. február 19.[16] |
A település népességének változása:
Lakosok száma | 962 | 971 | 977 | 937 | 852 | 856 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,5%-a magyarnak, 0,2% németnek mondta magát (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,6%, református 9,5%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 17,9% (13,1% nem nyilatkozott).[17]
Sárosd | Szabadegyháza, Sárosd | Perkáta |
Sárkeresztúr | Mélykút, Mélykútpuszta | |
Nagylók | Kislók | Mezőfalva |