Feszl Frigyes
Domborműve a Szegedi Pantheonban (Ohmann Béla alkotása)
Született	1821. február 20. Pest
Elhunyt	1884. július 25. (63 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Nemzetisége	magyar
Munkái
Jelentős épületei	Pesti Vigadó
A Wikimédia Commons tartalmaz Feszl Frigyes témájú médiaállományokat.

Feszl Frigyes (Pest, 1821. február 20. – Budapest, 1884. július 25.^[1]) magyar építész, a magyar romantikus építészet egyik legjelesebb mestere.

Élete

Német polgári családból származott, apja Feszl József (1791–1860) kőfaragó mester volt. 14 testvér közül Frigyes volt az ötödik gyermek. József bátyja (1819–1866) és János öccse (1822–1852) is építész lett. Frigyes 1830 és 1835 között a piaristák hatosztályos gimnáziumába járt, majd Hild Józsefnél tanult. 1839-ben kapta meg vándorkönyvét, utána József bátyjával együtt beiratkozott a müncheni Képzőművészeti Akadémiára. 1844-ben tértek haza.

1849-ben feleségül vette Hoffmann Reginát (†1851), akinek tőle két gyermeke született: Regina (1849–1870) és Frigyes (1850–1910), aki építési vállalkozó lett. Első felesége halála után 1858-ban másodszor is megnősült, felesége Quandt Vilma (1827–1902) lett. 1861 és 1865 között Párizsban akvarellfestészetet tanult. 1866-ban lett csak céhes mester.

Főbb művei

• 1845. Pest, Országháza pályaterve
• 1846–48. Pest, V. Nádor u. 22, Oszvald-ház
• 1847. Pest, Terézvárosi új Szervita templom és rendház terve
• 1848–49. Pest, V. Váci u. 57., Balassovits-ház
• 1849. Pest, Mór fürdő terve
• 1851. Pest, Dohány u. zsinagóga terve
• 1852. Szob, Luczenbacher-sírkápolna
• 1852. Pest, Budakeszi út 71., Kochmeister-villa
• 1852. Pilismarót, Heckenast-villa
• 1853 körül. Budapest, Kálvin téri református templom, síremlék
• 1853–54. Pest, V. Sas u. 3., Frölich-ház
• 1854–55. Pest, Belvárosi plébánia (elpusztult)
• 1856. Buda, Kapucinus templom (Fő utca 32.) külsejének átalakítása romantikus stílusúvá Gerster Károllyal
• 1858–59. Pest, Dohány u. zsinagóga szentélykialakítása
• 1859–65. Pest, Pesti Vigadó

• 1860. Pest, Nyári színház (elpusztult)
• 1861. Pest, MTA székházának terve
• 1863. Pest, Dreher-sörgyár
• 1867–69. Pécsi zsinagóga terve Gerster Károllyal, Kauser Lipóttal

• 1872–73. Bp., VI. Nagymező u. 1., Polg. fiúiskola és paplak, ma: Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium
• 1873. A Duna-part és a Várhegy rendezési terve
• 1873–74. Elemi népiskolák:

Bp., VI. Szív u. 19-21., ma: Tóth Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola

Bp., VII. Wesselényi u. 52.,^[2] ma: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ligeti Épület

Bp., VIII. Dankó u. 31., ma: Napraforgó Egyesített Óvoda Napsugár Tagóvodája

Bp., X. Szent László tér 34., ma: Kroó György Zeneiskola

• 1874. Régi Műcsarnok terve
• 1876–77. Deák-mauzóleum és -szobor terve
• 1883–84. Bp., Andrássy út 99., Mayer-ház

Egyéb

Vízivárosi volt kapucinus templom (Alsó-vízivárosi Szent Erzsébet-plébániatemplom) és kolostor, Frey Lajossal a Budai Váralagút krisztinavárosi bejárata^[forrás?], Pán Józseffel a kiskörúti, volt London Szálló.

Jegyzetek

Irodalom

• Vámos Ferenc: Feszl Frigyes és kora (Magy. Műv., Bp., 1925)
• Gerle János szerk.: Feszl Frigyes (Bp., 2004) [1]^{[halott link]}

További információk

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [2]
• 150 éves Feszl Táncpalotája
• Feszl Frigyes, 1821–1884. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban; vál., tan. Komárik Dénes; BTM, Bp., 1984
• Szalai Imre: Kristálycsárda avagy Csipkerózsika vára. Esszé-regény a Vigadó újjáépítőjéről; sajtó alá rend. Nádor Györgyné; Nádor Györgyné, Bp., 1988
• Komárik Dénes: Feszl Frigyes. 1821–1884; Akadémiai, Bp., 1993
• Feszl Frigyes; vál., szerk. Gerle János; Holnap, Bp., 2004 (Az Építészet Mesterei-sorozat)