Egyed Emese | |
Horváth László felvétele | |
Született | 1957. július 5. (66 éves) Kolozsvár |
Állampolgársága | román |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Egyed Ákos |
Foglalkozása | pedagógus, egyetemi tanár, költő, irodalomtörténész |
Iskolái | Babeș–Bolyai Tudományegyetem (1976–1980) |
Kitüntetései | Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1992) Látó-nívódíj (1994) Déry Tibor-díj (1995) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Egyed Emese témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Egyed Emese (Kolozsvár, 1957. július 5. –) pedagógus, egyetemi tanár, költő, irodalomtörténész. Egyed Péter költő testvére, Egyed Ákos történész lánya.
Szülei: Egyed Ákos történész és Fábián Emese. 1976–1980 között a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem francia-magyar szakos hallgatója volt. 1980–1988 között a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum magyar szakos pedagógusa volt. 1988–1990 között az Utunk szerkesztőjeként, 1989–1990 között pedig rovatvezetőjeként dolgozott.
1990–1991 között a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar irodalomtudományi tanszékén tanársegéd, 1991–1997 között adjunktus, 1996-ban doktorált. 1997–2002 között docens, 2002-től egyetemi tanár. 1998–2007 között az irodalomtudományi tanszék vezetője, 2004-től doktorátusvezető. 2022-től nyugdíjas.[1]
1990–2001 között a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények szerkesztője, valamint a Helikon és e folyóirat Szempont rovatának külső munkatársa volt. 1997–2001 között az Erdélyi Múzeum szerkesztőjeként tevékenykedett. Kolozsváron egyetemi színpadi; Nagyváradon, Debrecenben pedig bábszínházi dramaturg.