Charles John Huffam Dickens (/ˈtʃɑrlz ˈdɪkɪnz/, Portsmouth, 1812. február 7. – Higham, 1870. június 9.) angol író. Egyesek szerint a viktoriánus kor legnagyobb írója és az angol nyelv legkiválóbb művelője. Írásainak népszerűségét az is mutatja, hogy napjainkig minden műve folyamatosan kapható anyanyelvén és fordításokban is. Műveit folyamatosan feldolgozzák televízióban, sorozatokban és filmen, de még színpadon, akár musicalként is. Magyarországon már saját korában is az egyik legismertebb angol író, a huszadik század elejétől pedig kifejezetten népszerű: azóta is számtalan kiadásban és fordításban megjelent, lényegében minden műve olvasható magyarul. Írói álneveː Boz (magyarul Boz Dickens Károly, Boz Károly stb.).
Élete
Dickens Hampshire-ben született, ötévesen költözött Kentbe, tízévesen Londonba a családjával. Korai évei szépen, jómódban teltek; sokat olvasott, különösen a pikareszk regényeket szerette. Amikor tizenkét éves lett, apja, a tengerészeti pénztár kistisztviselője, eladósodott és börtönbe került. Dickens egy fénymázműhelyben kezdett dolgozni. Gyermekkori élményei, a látott nyomor visszatérő elemeivé váltak regényeinek. Heti hat shillingből tartotta el magát és támogatta családját.
Pár évvel később a család anyagi helyzete egy örökségnek köszönhetően ismét jobbra fordult, elhagyhatták az adósok börtönét, de Dickens anyja nem vette őt egyből ki a műhelyből, amit a fiú soha nem bocsátott meg. Ügyvédbojtárkodás és egy gyorsírói állás után újságíró lett, parlamenti vitákról tudósított, és járta az országot a választási kampányok időszakában. Huszonnégy éves korában jelent meg első regénye, A Pickwick Klub, amellyel azonnal nevet szerzett magának.
1836. április 2-án feleségül vette Catherine Thompson Hogarthot, aki tizenöt év alatt tíz gyereket szült neki. 1842-ben együtt Amerikába utaztak; az utat az Amerikai jegyzetek című leírás örökíti meg. Dickens három újság számára írt, az egyiknél szerkesztőként is dolgozott 1839-ig.
1856-ra annyi pénzt gyűjtött össze, hogy megvehette a Gad’s Hill Place nevű villát Kentben, melyről gyerekkora óta álmodozott.
1858-ban Dickens és felesége szétköltöztek. A válás akkoriban skandalumszámba ment volna, és Dickens haláláig gondoskodott a feleségéről. A szakítás hátterében többek között alighanem Ellen Ternan színésznő állt, aki feltételezhetően Dickens szeretője volt.
1865. június 9-én Dickens a staplehursti vonatszerencsétlenség túlélői között volt. Egy pályafelújítás miatt a vonat kisiklott egy hídon, és a vagonok a patakba zuhantak. Dickens első osztályon utazott a szerelvény elején: az ő vagonja nem zuhant a mélybe. Sértetlenül megúszta az incidenst, de a lelkében mély nyomot hagyott az eset. Ezt követően már csak egy regényt fejezett be, a Közös barátunk-at. Idejét főleg nyilvános felolvasásai töltötték ki.
A szerencsétlenség ötéves évfordulóján hunyt el otthonában. Kívánsága ellenére (miszerint a rochesteri katedrálisban temessék el) a westminsteri apátságban helyezték örök nyugalomra.
Portsmouth
