Bosta | |||
Kodály Zoltán utca | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szegediné Palotai Valéria (független)[1] | ||
Irányítószám | 7811 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 116 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 23,53 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,95 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 56′ 58″, k. h. 18° 12′ 44″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 58″, k. h. 18° 12′ 44″ | |||
Bosta weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bosta témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bosta (horvátul: Boštin[3]) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban. A megye aprófalvai közül is a legkisebbek közé tartozik.
Pécs déli agglomerációjában terül el, a város központjától mintegy 17 kilométerre délre, Harkánytól pedig körülbelül 15 kilométerre északra. Mindössze négy települési szomszédja van: kelet felől Szalánta, dél felől Garé, délnyugat felől Szőke, északnyugat felől pedig Szilvás.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a térség városai és az ország távolabbi részei felől egyaránt a Pécs-Harkány-Drávaszabolcs közt húzódó 58-as főút; a határait ugyan nem lépi át, de alig két kilométerre keletre húzódik tőle. Az ide utazóknak Szalánta északi szélénél kell letérniük az 5828-as útra, amelyről az 58 155-ös számú mellékút vezet a község központjába.
Szomszédai közül Szőkével és Szilvással ugyancsak az 5828-as út kapcsolja össze, Garéval viszont csak változó minőségű erdei utak, köztük az az út, amely a déli határszéle közelében létesült veszélyeshulladék-lerakó elérhetőségét is biztosítja.
Bosta címere fehér alapú pajzs.[4] A címer alsó részén két zöld domb látható ill. a Bosta-patakot jelképező kék hullámok. A címer bal felső részén a falu haranglábja látható, míg a jobb felső részén egy stilizált sárga búzakalászt.[4]
Bosta Árpád-kori település nevét 1192-ben említik egy oklevélben Bosta néven, majd 1290 körül Busca, 1332-ben Bosta formákban. 1192-ben és 1230-ban Szilvás határjárásában tűnt fel. 1290 táján a pécsi káptalan által állított egyházi nemes tanúk között szerepel egy Bostára való Bodor nevű személy, aki 1332-ben királyi ember volt.
Az 1980-as években a garéi hulladéklerakó vegyi anyagai beszennyezték a környék földjeit.[5]
Időszak | Polgármester | Párt |
---|---|---|
1990–1994 | Malovesz Ferenc | független[6] |
1994–1998 | Györki Judit | független[7] |
1998–2002 | független[8] | |
2002–2006 | Kazsóki Ignác | független[9] |
2006–2010 | független[10] | |
2010–2014 | független[11] | |
2014–2015 | független[12] | |
2015–2019 | Németh Tamás | független[13] |
2019–2020 | független[14] | |
2020-tól | Szegediné Palotai Valéria | független[1] |
A településen 2015. december 6-án időközi polgármester-választást tartottak,[13] az előző polgármester halála miatt.[15]
Ugyancsak időközi választást kellett tartani Bostán 2020. október 4-én, de ezúttal az egy évvel korábban megválasztott polgármesternek valamikor a nyár első felében bejelentett lemondása okán.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 132 | 138 | 132 | 143 | 128 | 123 | 120 | 116 |
2013 | 2014 | 2015 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 33,3% cigánynak, 2,2% németnek mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,7%, református 1,4%, felekezeten kívüli 16,7% (12,3% nem nyilatkozott).[16]
Gyód | Kökény | Pécs |
Szilvás | Szalánta | |
Ócsárd | Garé | Túrony |