A biomok természetföldrajzi osztályozása
A biomok osztályozásának legelterjedtebb rendszerei a földrajzi szélesség (vagy hőmérséklet) és a nedvesség-ellátottság szerinti felbontáson alapulnak.
Szárazföldi biomok
03. Trópusi és szubtrópusi tűlevelű erdő[3]
04. Mérsékelt övi lombhullató erdő
05. Mérsékelt övi tűlevelű erdő
10. Hegyi füves puszta és bozót
11. Tundra
12. Mediterrán erdő, liget és bozót
13. Sivatag és félsivatagi bozót
14. Mangrove
Szikla és jég
Éghajlati meghatározottság
A klíma fontos tényező a szárazföldi biomok eloszlásában. A lényegesebb éghajlati faktorok a következők:
- földrajzi szélesség: arktikus, boreális, mérsékelt, szubtrópusi, trópusi;
- nedvesség-ellátottság (humiditás): nedves (humid), félnedves (szemihumid), félszáraz (szemiarid), száraz (arid);
- évszakos változékonyság: a csapadék éves eloszlása lehet egyenletes, vagy váltakozhat évszakok szerint;
- száraz nyár, nedves tél: a föld legtöbb területén a legtöbb csapadék a nyári hónapokban esik; a mediterrán éghajlatú régiókban a téli hónapokban esik a legtöbb;
- tengerszint feletti magasság: a magasság növekedése az élőhelytípusokban hasonló változást idéz elő, mint a földrajzi szélesség növekedése.
Édesvízi biomok
Az édesvízi biomok a WWF szerint:[2]
- Nagy folyam
- Nagyfolyami felső folyás
- Nagyfolyami delta
- Kis folyó
- Nagy tó
- Kis tó
- Félsivatagi tó
Tengeri biomok
A tengeri biomok a WWF szerint:[2]
- Kontinentális talapzat
- Tengerparti bioformáció
- Korallzátony
- Algamező
- Jéghegy (tengeri jég)
- Tengeri hőforrás
- Tengeri metánforrás
- Tengerfenéki bioformáció
- Nyílttengeri bioformáció
- Sekélytengeri bioformáció
