Andrej Koncsalovszkij
SzületettAndrej Szergejevics Mihalkov-Koncsalovszkij
1937augusztus 20. (86 éves)
Moszkva Szovjetunió
Állampolgársága
Nemzetiségeorosz
Házastársa
GyermekeiJegor Andrejevics Koncsalovszkij
SzüleiNatalia Konchalovskaïa
Szergej Vlagyimirovics Mihalkov
Foglalkozásafilmrendező
Iskolái
Kitüntetései
  • Special Jury Prize
  • European Medal of Tolerance
  • emlékérem Moszkva 850. évfordulójára
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendje
  • főműsoridős Emmy-díj
  • Honored art worker of the Russian Soviet Federative Socialist Republic (1974)
  • Cannes-i fesztivál, a zsűri nagydíja (1979)
  • A Szovjet-orosz Szövetségi Szocialista Köztársaság Művésze (1980)
  • Nyika-díj (1989, 2017)
  • Arany Kagyló (1989)
  • Vasilyev Brothers State Prize of the RSFSR (1990)
  • A Haza Szolgálatáért érdemrend, IV. osztály (1997)
  • Primetime Emmy Award for Outstanding Directing for a Limited Series, Movie, or Dramatic Special (1997)
  • a Velencei Filmfesztivál zsűrijének díja (2002)
  • Order "Danaker" (2003)
  • Művészetek és Irodalom tisztje (2005)
  • Művészetek és Irodalom tisztje (2006. január 12.)[1]
  • a francia Becsületrend lovagja (2011. szeptember 22.)[2]
  • Ezüst Oroszlán díj (2014, 2016)
  • Arany Sas díj (2017)
  • Government Prize in Culture (2017)
  • Knight of the Order of Merit of the Italian Republic (2018)

A Wikimédia Commons tartalmaz Andrej Koncsalovszkij témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Andrej Szergejevics Mihalkov-Koncsalovszkij (Андрей Сергеевич Михалков-Кончаловский, eredetileg: Андрей Сергеевич Михалков), (Moszkva, 1937. augusztus 20. –) orosz filmrendező.

Szergej Vlagyimirovics Mihalkov fia, Nyikita Mihalkov testvérbátyja.

Élete

1937-ben Szergej Mihalkov író, a szovjet/orosz himnusz költője és Natalja Koncsalovszkaja első gyermekeként, Moszkvában született. Anyai nagyapja Pjotr Petrovics Koncsalovszkij festőművész volt. Eleinte zenész szeretett volna lenni, és igazi zongorista lett. De aztán a Szovjetunió vezető állami filmes iskolájába, a Geraszimov Filmművészeti Intézetbe (VGIK) járt, ahol Mihail Rommnál tanult. Ott ismerkedett meg Andrej Tarkovszkijjal, akivel több filmet is készített.

Debütáló játékfilmjében, Az első tanítóban (1965) Mihalkov-Koncsalovszkij Csingiz Ajtmatov regényét forgatta le a forradalom utáni Dél-Oroszországról. Az 1966-ban készült „Isztorija Aszij Kljacsinoj, kotoraja ljubila, da nye vüsla zámuzs” („Aszja boldogsága”) című fekete-fehér filmet csak egy évtizeddel később mutatták be, mert nem felelt meg a szigorú szovjet cenzúra követelményeinek. A „Dvorjanskoje gnyezdo” („A nemesség fészke” (1969) – tanulmány a 19. századi arisztokráciáról) híres volt képeinek szépségéről, de kritizálták is túlzott modorossága miatt. Az Csehov-darab Ványa bácsi (1970) adaptáció sokak szerint az a legjobb orosz nyelvű filmek közé tartoznak.

Mihalkov-Koncsalovszkij azonban csak a „Romansz o vljubljonnüh” (“Romance for Lovers”, 1974) és a „Sibiriade” (1979) című filmekkel került a világhírű filmesek közé. Ettől kezdve az USA-ba költözött, és angol nyelvű Arthouse filmeket készített, köztük a Maria's Lovers (1984), a Runaway Train (1985), a Duet for One című filmeket. (1986) és Homer és Eddie (1989).

Rajongói és a nemzetközi filmkritikusok nagy csalódására 1989-ben mainstreamet váltott, akciófilmet forgatott a Tango és Casht Sylvester Stallone és Kurt Russell főszereplésével.

Az 1990-es évek elején visszatért Oroszországba, és számos színházi produkciót rendezett, köztük Csehov Sirály és August Strindberg produkcióját, a Miss Julie-t. Korábban több európai városban rendezett színdarabokat és operákat.

Ma Mihalkov-Koncsalovszkij ismét Moszkvában él, és alkalmanként rövid kirándulásokat tesz Hollywoodba, a fősodratú tévés produkciók (Odüsszeusz kalandjai (1997), Az oroszlán télen (2003)) kedvéért.

2002-ben az Csecsen háború című orosz–francia koprodukciója, a 'The Madhouse' című alkotása a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon díjat kapott. 2017. június végén életművéért megkapta a Friedenspreis des Deutschen Films – Die Brücke megtisztelő kitüntetést.[3]

2020-ban újabb nemzetközileg is elismert játékfilmet készített a Dorogie tovarisi! című történelmi drámával. A milliárdos vállalkozó Alizer Uszmanov, az orosz kulturális minisztérium, a "Művészetek, Tudomány és Sport" non-profit alapítványa támogatásával készült film az Arany Oroszlán díjat, a Velencei Filmfesztivál fődíját hatodik alkalommal kapta meg. A verseny zsűrije az orosz pályaműnek ítélte a különdíjat. Ezen túlmenően Koncsalovszkij filmjét a 2021-es Oscar-díj legjobb nemzetközi filmjének járó pályaművek listája kategóriában jelölte az Oscar-díj a legjobb nemzetközi játékfilmnek 2021-ben[4] és bekerült a Golden Globe-díj 2021 közé is.

Kollégája, Ivan Alekszandrovics Viripajev 2022 nyarán azt mondta Mihalkov-Koncsalovszkijról, hogy társadalmi nézeteinek gyökeres megváltozása után gyakorlatilag az ellenkezőjét mondja annak, amit 2013-ban mondott.[5]

Filmjei

Magyarul

Jegyzetek

  1. https://www.siv.archives-nationales.culture.gouv.fr/siv/rechercheconsultation/consultation/ir/pdfIR.action?irId=FRAN_IR_055635, 2021. február 3.
  2. https://www.rfi.fr/ru/kultura/20110923-kavaler-ordena-pochetnogo-legiona-andrei-konchalovskii, 2021. február 3.
  3. Német Filmek Békedíja Aki Kaurismäkinek ORF, 2017. június 30., letöltve ugyanazon a napon
  4. shira-haas-russia-picks-dear-comrades/5152226.cikk Oscar-díj a legjobb nemzetközi játékfilmnek 2021: az összes eddig beküldött film közül[halott link] In: screendaily.com, 2020. november 13. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
  5. Ez a gopnik háború, 2022. augusztus 20.
  6. Port.hu

Fordítás

További információk

Ez az rendezőről, filmesről vagy színházi szakemberről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!