Események
Január
- január 1. – Az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság felveszi a diplomáciai kapcsolatokat.[1]
- január 7. – A kambodzsai felkelők és vietnámi csapatok elfoglalják Phnompent, Kambodzsa fővárosát.
- január 16. – Mohammad Reza Pahlavi iráni sah – feleségével és gyermekeivel – elhagyja az országot.[2]
- január 17–24. – Népszámlálási adatok szerint a Szovjetunió lakossága 262 440 000;
- január 24. – II. János Pál pápa a Vatikánban fogadta Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert.
- január 25.–február 1. – Első külföldi útján II. János Pál pápa a Dominikai Köztársaságba, Mexikóba és a Bahama-szigetekre látogat.
- január 25.–február 15. – gázkitörés a Bács-Kiskun megyei Zsanán
- január 29. – II. János Pál pápa részt vesz és felszólal a Latin-amerikai Püspöki Tanács (CELAM) pueblai konferenciáján.
Február
- február 1. – Khomeini ajatollah, a legfőbb siíta vallási vezető visszatér Teheránba párizsi emigrációjából.[2]
- február 27. – Václav Havel levéllel fordul Rudolf Kirchschläger osztrák elnökhöz, melyben csehszlovákiai látogatása idején közbenjárását kéri a politikai foglyok érdekében.[3]
- február 11. – Iránban megbukik a Mohammad Reza Pahlavi sah nevével fémjelzett elnyomó rendszer.[2]
Március
- március 4. – Megjelenik II. János Pál pápa „Redemptor hominis” (Az ember Megváltója) kezdetű első, programadó enciklikája, melyben a kétségek és kételyek helyett a hit bizonyságát kínálja kora emberének.
- március 25. – Megérkezik a Kennedy Űrközpontba az első többször felhasználható űreszköz, a Columbia űrrepülőgép.
- március 26. – Az Egyiptommal kötött béke értelmében Izrael kivonul a Sínai-félszigetről.[4]
- március 28. – A Three Mile Island-i atomerőmű-baleset. (A meghibásodott hűtőrendszer az Egyesült Államok legsúlyosabb nukleáris balesetét okozza.)
Április
- április 1. – Az irániak elfogadják az iszlám köztársaság új alkotmányát, amely a legfőbb vallási vezető kezébe adta a hatalmat.[2]
- április 2. – Az egyik szverdlovszki porcelángyár melletti titkos katonai laboratóriumból lépfene-baktérium szabadul el, ami több tucat ember halálát okozza (Szverdlovszki baleset), melyre csak a Szovjetunió összeomlásakor derül fény.[5]
- április 11. – A NATO létrehozza a Különleges Csoportot, mely a hadszíntéri atomrendszerek fegyverzetkorlátozási vonatkozásait tanulmányozza.
- április 20. – Leonyid Brezsnyev szovjet főtitkár egészségügyi okok miatt nem vesz részt a Lenin-évforduló ünnepségein.
Május
- május 23. – Karl Carstenst az NSZK elnökévé választják.
- május 29. – A csehszlovák hatóságok letartóztatják a Jogtalanul Üldözötteket Védelmező Bizottság (VONS) 15 tagját, közülük hat ellen pert indítanak, és 2-5 éves szabadságvesztésre ítélik őket, köztük van Václav Havel és Jiří Dienstbier.[6]
Június
- június 1. – A sajóbábonyi TNT-robbanás.
- június 2–10. – Először zarándokol hazájába, Lengyelországba II. János Pál pápa.[7] (Találkozott Henryk Jabłoński államelnökkel és Edward Gierek első titkárral.)
- június 4. – Jerry John Rawlings repülő hadnagy – egy katonai puccs élén – magához ragadja a hatalmat Ghánában.[8]
- június 18. – Leonyid Brezsnyev és Jimmy Carter amerikai elnök Bécsben aláírja a SALT–2 megállapodást.
Július
- július 23. – A csehszlovák hatóságok letartóztatják – később eljárás nélkül szabadon engedik – Duray Miklóst, mint VONS szimpatizánst. (Letartóztatását a következő hetekben számos magyar értelmiségi kihallgatása, házkutatások sora követi.)[9]
Augusztus
Szeptember
- szeptember 1. – Felrobban a brassói traktorgyár régi öntödéje. 47 munkás meghal, 46 súlyosan megsebesül. Ez volt minden idők legnagyobb romániai munkabalesete.
- szeptember 7. - Ünnepélyes keretek között Tiszaújvárosban felavatják Magyarország negyedik legnagyobb erőművét, az AES-Tisza II hőerőművet.
- szeptember 17. – Afganisztánban egy puccs során megölik Taraki szovjetbarát pártvezért. Helyére a nacionalista Hafizullah Amin, a volt miniszterelnök lép.
- szeptember 24. – Ghánában a katonai vezetés átadja a hatalmat – a választáson győztes – Hilla Limannak, akinek vezetésével létrejön a harmadik köztársaság.
- szeptember 29.–október 8. – II. János Pál pápa apostoli látogatása Írországban és az Egyesült Államokban.
Október
- október 1. – Alhaji Shehu Shagari vezetésével újra polgári kormányzás veszi kezdetét Nigériában.[10][11]
- október 2. – II. János Pál pápa felszólal az ENSZ közgyűlésén.
- október 19. – A Szovjetunió és Nicaragua között diplomáciai kapcsolat létesül.
- október 26. – A Koreai Központi Hírszerző Ügynökség (KCIA) igazgatója agyonlövi – az 1961-es katonai puccsal hatalomra kerülő – Pak Csong Hi tábornok-államfőt.[12]
November
- november 4. – Iszlám forradalmárok elfoglalják az USA teheráni nagykövetségét, 61 diplomatát és alkalmazottat túszul ejtve.[2]
- november 18–23. – Az RKP XII. kongresszusán – a párt egyik alapítója, a 84 éves – Constantin Pîrvulescu beszédében Ceauşescu újraválasztása ellen foglal állást, mivel – véleménye szerint – a politikus „saját érdekeit az országéi fölé helyezte, megszegte a pártdemokráciát és példátlan személyi kultusz középpontjává vált”.
- november 20. – Iszlám fundamentalisták felkelése Szaúd-Arábiában a nyugatbarát kormány ellen. Fegyveresek elfoglalják a mekkai Nagymecsetet, 6000 zarándokot túszul ejtenek. A lázadást több hetes véres ostrom után, francia különleges egységek segítségével sikerül leverni.
- november 26. – Venezuelában 500 milliárd barrelre becsült olajlelőhelyet fedeznek fel, ettől megkétszereződnek az OPEC tartalékai.
- november 28. – Lezuhan az Air New Zealand 901-es járata az Antarktiszon. A gépen utazó 302 ember életét vesztette.
- november 28–30. – II. János Pál pápa apostoli látogatása Törökországban, hogy új ökumenikus megbeszélést kezdjen az ortodox egyházzal.
December
- december 5. – A szovjet külügyminisztérium tiltakozik az amerikai közepes hatótávolságú rakéták tervezett nyugat-európai telepítése ellen.
- december 11. – Befejezi munkáját a NATO Különleges Csoport.
- december 12. – A NATO–tagországok külügy- és védelmi miniszterek rendkívüli értekezlete Brüsszelben.
- december 22. – Omišaljon felavatják az Adria-kőolajvezetéket.[13]
- december 25. – Három – légi úton Kabulba szállított – szovjet légideszantezred elfoglalja az afgán főváros repülőterét, majd négy gépesített lövészhadosztály lépi át a közös határt.
- december 27. – Egy afgán csoport – szovjet segítséggel – megöli Hafizullah Amin elnököt, s az ország vezetőjévé Babrak Karmalt teszik meg.
- december 29. – Az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülése azt követően, hogy a szovjet erők behatoltak Afganisztánba. (>> december 25–26.)
Határozatlan dátumú események
- április – Földrengés Crna Gorában és a környező területeken. (Szkopje is súlyosan megrongálódik.)[14]
.jpg)
.jpg)
