Az együttes eredetileg az Eurovíziós Dalfesztivál spanyol előválogatójába, a Benidorm Festre nevezett be a dallal, azonban ott nem válaszották ki őket a versenyben való részvételre. 2024. január 30-án bejelentették, hogy a dalukkal az Una voce per San Marino elnevezésű nemzeti döntő mezőnyébe is jelentkeztek. A dal február 24-én megnyerte a dalválasztó műsort, ahol a szakmai zsűri szavazata alakította ki a végeredményt, így ez a dal képviselheti San Marinót az Eurovíziós Dalfesztiválon.
A dalt először a május 9-én rendezendő második elődöntőben fellépési sorrendben tizedikként adták elő, a Spanyolország képviselő NebulossaZorra című dala után és a Grúziát képviselő Nutsa BuzaladzeFirefighter című dala előtt. Az elődöntőben a nézői szavazatok pontjai alapján nem került be a dal a május 11-én megrendezésre került döntőbe.
A 11:11 producere Issa Dante Ramos Solomando, szövegírója és zeneszerzője pedig Roberto la Lueta Ruiz és Sara Jiménez Moral.[3] Egy sajtóközleményben a zenekar kijelentette, hogy a dalt néhány nap leforgása alatt írták meg, azzal a szándékkal, hogy valami olyasmit csináljanak, amit korábban soha nem tettek.[4] Az ESC Kompakt elemzésében rockdalként írják le a 11:11-et, amelyben a flamenco gitár vonásai is megtalálhatóak. Magát a dalt az együttes élményei ihlették, és szókimondó üzenetben közli az ellenzőikkel, hogy hiába próbálják összetörni a szívüket, mások továbbra is szeretni fogják őket.[5]