Hammerfest | |||
Hammerfest látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Norvégia | ||
Földrajzi régió | Észak-Norvégia | ||
Megye | Finnmark megye | ||
Község | Hammerfest község | ||
Rang | község székhelye | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 8073 fő (2019. nov. 4.)[1] | ||
Népsűrűség | 2 709,06 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 2,0 m | ||
Terület | |||
Összesen | 2,78[2] km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 70° 39′ 48″, k. h. 23° 40′ 56″Koordináták: é. sz. 70° 39′ 48″, k. h. 23° 40′ 56″ | |||
Hammerfest weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hammerfest témájú médiaállományokat. |
Hammerfest város Norvégiában, Finnmark megyében.
Hammerfest a világ legészakibb városának tartja magát, jóllehet erre a címre más városok is pályáznak: Honningsvåg (Norvégia), Barrow (Alaszka) és Longyearbyen (Svalbard). A kérdés az, hogy mit nevezünk városnak, mindenesetre Hammerfest biztosan a legészakibb 6000 főnél népesebb település; ezen kívül Észak-Norvégia legrégebbi városa. Északi fekvése ellenére itt nincsen permafroszt, mivel az évi középhőmérséklet 2 °C körül alakul.[3]
A város Kvaløya szigetén fekszik, amit a Kvalsund híd köt össze a szárazfölddel.
A környéken számos kőkori temetkezési hely található. Hammerfest jelentős halász-vadász település volt, míg 1789-ben városi rangot kapott.
A napóleoni háborúk során a britek blokád alá vonták, és tűzpárbajra is sor került a hadihajók és Hammerfest őrsége között; a britek végül kifosztották az elmenekült lakosok által hátrahagyott települést. A háború után a város védelmét megerősítették.
1890-ben tűzvész pusztította; a helyreállítást nemzetközi adakozás segítette. A legnagyobb adományozó II. Vilmos német császár volt, aki yachtjával korábban többször is hajózott erre. 1890-ben az első település lett Észak-Európában, ahol elektromos közvilágítás működött.
1944-1945-ben a megszálló német csapatok erőszakkal kiürítették a várost, majd visszavonuláskor kifosztották és felgyújtották.
Innen indul a Jeges-tengertől a Fekete-tengerig húzódó, tíz országot átszelő Struve földmérő vonal, amely 2005 óta a világörökség része.